A boltban vásárolt ruhák nagy része még tisztításuk után is nagyon sok méreganyagot tartalmazhat – derül ki egy a napokban megjelent kutatási eredményből. (A pdf itt elérhető.) A svéd egyetem kutatóinak az volt a céljuk, hogy utánajárjanak annak, hogy a kemikáliák jelenthetnek-e bármiféle veszélyt az egészségre. A vizsgálatban hatvan svéd és nemzetközi ruházati lánc termékeit tesztelték. Az első elemzések eredménye szerint több ezer vegyszer fordult elő a ruhákban, és mintegy százat előzetesen azonosítottak is. Számos vegyi anyag azonban nem szerepelt a gyártási listán, ezért azt feltételezik, hogy a melléktermékek és a vegyszerek a szállítás során adódtak hozzá.
A textiltermékek előállítása során, főleg a kikészítőiparban számos vegyi segédanyagot, vegyszert és színezéket használnak – mondta el az MNO-nak Kutasi Csaba textilipari igazságügyi szakértő, aki hozzátette: ez az a szakterület, ahol a – fonalakból a szövödében, kötőüzemben elkészült – nyerskelméket fehérítik, színezik, színnyomással mintázzák, majd különböző végkikészítő eljárásokkal teszik például könnyen kezelhetővé (méretállandósítás, gyűrődéscsökkentés) vagy speciális képességeket (víztaszítás, lángolásgátlás) így biztosítják. Ettől függetlenül már a szálasanyagban is lehetnek zavaró vegyi jellegű anyagok, mint például a pamutba beépülő gyomirtó szer (peszticid), amit a gyapotföldeken növényvédelmi céllal alkalmaznak – tette hozzá a szakértő.
A vegyszerekkel való érintkezés növeli az allergiás bőrgyulladás kockázatát, és ezek az anyagok súlyos egészségügyi hatással lehetnek az emberre és a környezetére – állítja a tanulmány szerzője, Giovanna Luongo. A Stockholmi Egyetem analitikai kémia területén ténykedő kutatója hangsúlyozta, hogy ezek közül néhány bizonyítottan rákkeltő hatású, továbbá egyes anyagok vízi toxicitásúak, vagyis nagyon mérgezőek a vízi élővilágra.
A további vizsgálatokhoz az előfordulástól, a mennyiségtől, a toxicitástól függően négy anyagcsoportot választottak ki, valamint azt is megnézték, hogy a vegyi anyag mennyire könnyen szívódik fel a bőrbe. A kemikáliák közül kettőt – a kinolint és aromás aminokat – találtak a legnagyobb koncentrációban a poliészterekben. A pamut nagy mennyiségben benzotiazolokat tartalmazott, így volt ez abban az esetben is, ha a ruha biopamutból készült – olvasható a tanulmányban.
A kinolin gyűrűs szerves vegyület, a szerkezetben levő nitrogén alapján azo-naftalinnak is nevezik – árulta el Kutasi Csaba, aki hozzátette, hogy az állatkísérletek szerint a kinolin magas koncentrációjú orális bevitelénél az emésztőrendszerben vérzés és ödéma alakult ki, végül pusztuláshoz vezetett. A szakértő elmondta, hogy nagyobb dózisban rákkeltő hatás is kimutatható volt: az egereknél bőrön keresztül is okozott ilyen jellegű elváltozást. Azonban nem közvetlenül a kinolin, hanem metabolitjai (köztes anyagcsere termékek) okozhatnak rákos megbetegedést – tette hozzá Kutasi.
Az aromás aminokkal kapcsolatban a szakértő megjegyezte: számos ázsiai színezékgyártó sajnos jelenleg is előállítja és forgalmazza az unióban egészségkárosítás miatt szigorúan korlátozott, illetve tiltott azo-színezékeket. Kutasi Csaba kiemelte, hogy 2005. január 1-jétől az újrahasznosított textíliákban is csak a jogszabályban kötött feltételekkel lehetnek jelen az azo-színezékek. Egyébként a szabályozás intézkedik arról is, hogy ilyen tartalmú színezékek eleve nem hozhatók forgalomba, ha koncentrációjuk 0,1 százaléknál nagyobb – hangsúlyozta az MNO-nak a szakértő.
A benzotiazolok jelenléte Kutasi Csaba szerint kénes színezékre utalhat, esetleg lehet növényvédő szer is. A szakértő elmondta azt is, hogy a biopamut olyan gyapotból származik, amelyet a termesztéskor nem kezeltek gyomirtóval, gombaölővel, egyéb növényvédő szerrel. Az ebből készített kelmék kikészítőanyagai okozhatnak káros anyag előfordulást.
A svéd vizsgálat utolsó fázisát a ruhák mosása és tisztítása utáni vegyi anyag mennyiségének a mérése alkotta. A kutatás megállapította, hogy néhány vegyi anyag a mosás következtében eltűnt, ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a kémiai anyagok vízbe kerülnek. Más anyagok nagy mennyiségben maradtak a ruhákban, ami arra enged következtetni, hogy ezek a kémiai vegyületek a bőrrel még hosszú ideig érintkezésbe kerülnek a ruha viselése során.
A kutatás hangsúlyozta, hogy nehéz megállapítani, hogy mennyire veszélyesek ezek a káros anyagok, és azt is nehéz felmérni, milyen hatással lehetnek hosszú távon egészségünkre és környezetünkre. „Még csak a felszínt kapargatjuk, erre azonban figyelmet kell szentelnünk. Egész életünkben éjjel-nappal ruhákat hordunk, ki kell deríteni a vegyszerek hatását a bőrünkre és az egészségünkre. Nagyon nehéz megítélni, és ez jóval több kutatást igényel” – tette hozzá Conny Östman a svéd egyetem analitikai kémia professzora.
