Eredményesen zárult a nyár a hazai turizmus szempontjából – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából, amely az idei év harmadik negyedévének turisztikai adatait elemzi. A Magyarországra érkező külföldiek július és szeptember között 16,5 millió látogatást tettek hazánkban – 6,6 százalékkal többet, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A növekedés ráadásul nem az átutazóknak köszönhető, hanem azoknak a turistáknak, akik több napot töltenek el hazánkban. Az egy napra látogatók száma csupán 1,2 százalékkal, a több napra érkezőké viszont 21 százalékkal nőtt. Az egy napra látogató külföldiek több mint fele volt átutazó, további egynegyedük vásárlási, míg ötödük turisztikai céllal érkezett. A bázisidőszakhoz képest csökkent azoknak a száma, akik csak tranzitországnak használták hazánkat, miközben jelentősen nőtt a vásárlási és a turisztikai céllal Magyarországra érkező külföldiek száma. A legtöbb átutazó a románok és a szerbek közül kerül ki, míg a nálunk vásárló külföldiek kétötöde szlovák, több mint egyharmada osztrák, 16 százalékuk pedig román.
A több napra érkezők 90 százaléka turisztikai céllal jön Magyarországra, az ilyen látogatók száma 26 százalékkal bővült. A több napig nálunk pihenő külföldiek toplistáját a németek vezetik: ők adják az összes ilyen turista 17 százalékát. Őket követik a románok 15 százalékkal, majd az osztrákok, aztán a csehek, végül a lengyelek jönnek a sorban. A németek főként üdülés, rokon- és barátlátogatás, valamint városnézés céljából látogatnak hazánkba. Az osztrákok egynegyede gyógykezelési és egészségmegőrzési céllal, további egynegyedük rokon- és barátlátogatásra érkezik.
A külföldi látogatók a vizsgált időszakban 43 millió napot töltöttek Magyarországon, 10 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A növekedés főként a több napra érkező turistáknak köszönhető, akiknek tartózkodási ideje átlagosan 14 százalékkal nőtt. A turisták három hónap alatt összesen 560 milliárd forintot költöttek Magyarországon, 17 százalékkal többet, mint 2014 harmadik negyedévében. Ezen belül az egy napra látogatók körében a bevételek növekedését szinte teljes mértékben a szabadidős céllal érkezők kiadásai eredményezték, ők 13 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban. A vásárolni érkezők és az átutazók viszont 4,1 százalékkal kevesebb pénzt adtak ki. A több napra hazánkba látogatók kiadásainak növekedése sokkal jelentősebb, ők 21 százalékkal költöttek többet az előző évinél.
A külföldi látogatók átlagosan naponta 12 900 forintot hagytak nálunk. Ezen belül az egy napra látogatók átlagosan 10 000 forintot adtak ki, ugyanannyit, mint az előző évben, a több napig nálunk tartózkodók viszont 13 900 forintot költöttek naponta, ami 6,8 százalékos növekedést jelent. Összességében az üzemanyagra, élelmiszerre, italra és egyéb árucikkekre kiadott összegek aránya csökkent, a gyógyászati és az egészségmegőrzési szolgáltatásokra fordított kiadásoké viszont nőtt.
Nemcsak a hazánkba látogató külföldiek száma nőtt, de végre a magyarok is nagyobb számban engedhették meg maguknak, hogy külföldön nyaraljanak. Idén július és szeptember között a magyarok több mint 5,1 millió alkalommal utaztak külföldre, 7 százalékkal többször, mint tavaly ilyenkor. A növekedés ráadásul a többnapos utaknak köszönhető: míg több napra 18, addig egynapos útra csupán fél százalékkal utaztak többen a bázisidőszakhoz képest. A többnapos utak átlagos hossza ugyanakkor 7,2 napról 6,8 napra csökkent. Az egy napra kiutazó magyarok közel harmada vásárolni megy külföldre.
A magyar vásárlók két fő célországa Ausztria és Szlovákia: osztrák szomszédainknál költöttük el vásárlási kiadásaink felét, további egynegyedét pedig a szlovákoknál hagytuk. Igaz, utóbbiaknál egyre kevesebbet vásárolunk. Ausztriában 2,2 százalékkal többet, Szlovákiában viszont 11 százalékkal kevesebbet költöttünk el. Turisztikai céllal egy napra főként Ausztriába és Szlovákiába utaztak a magyarok.
A több napra utazók a legnagyobb számban Horvátországban, Romániában és Németországban pihentek, de egyre többen keresték fel Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot is. A többnapos utak 86 százalékában az utazók az Európai Unió valamely országát választották úti célul. Dinamikusan nőtt a Spanyolországba és az Olaszországba látogató turisták száma is. A külföldre látogató magyarok összesen 217 milliárd forintot költöttek utazásaik során, kiadásaik 14 százalékkal emelkedtek, igaz, az összes költésen belül jóval kisebb volument képviselő egynapos utazók kiadásai kismértékben csökkentek.
