„Magyarországon az is fontos tényező, hogy a rendszerváltásra és később az európai uniós csatlakozásra csodavárással tekintettek, mely majd elhozza a várt elégedettséget – emelte ki Szondy Máté. – Amikor pedig ezek a túlzó, irreális elvárások nem teljesültek, akkor ez kiábrándultságot és csalódást eredményezett.”
A klinikai szakpszichológus szerint ahhoz, hogy a magyarok általában a nemzetközi boldogságskálák alsó harmadában végeznek, az is az oka, hogy hazánkban rendkívül alacsony az egymás iránti bizalom szintje.
„Pszichológiai közhely, hogy az ember társas lény – tehát csak akkor tudjuk jól érezni magunkat, és akkor tudunk hatékonyan működni, ha jól, biztonságban érezzük magunkat a kapcsolatainkban.”
A szakértő hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kutatások szerint az emberek nem bíznak egymásban: nem bízunk a szomszédban, a boltosban, a hivatalokban, az ország vezetőiben. Az eleve meglévő bizalmatlanságot és félelmet az utóbbi időben fokozza az a fajta kommunikáció, mely szerint az ország veszélyben van – tette hozzá.
A legfontosabb tényező itt a társas kapcsolataink minősége: vannak-e kapcsolataink, ápoljuk-e őket, fordítunk-e elég időt rájuk – vázolta a helyzetet Szondy Máté. Kifejtette:
„A tartalmas emberi kapcsolatok mind fizikai, mind mentális egészségünk szempontjából elengedhetetlenek. Ugyancsak fontos az aktivitás, mind a fizikai, mind pedig a mentális, szellemi – tanulási, alkotási, kreatív – tevékenység, valamint az, hogy lássunk, találjunk értelmet a mindennapi tevékenységeinkben.”
Végül az adjunktus hangsúlyozta: fontos tudatosítanunk azt, hogy nem a jobb anyagi helyzetünktől leszünk boldogabbak: bár a szegénység nagymértékben megnöveli a boldogtalanság valószínűségét, a jobb anyagi helyzet önmagában nem garantál magasabb boldogságot.
