Évente közel 70 ezer diák virágcsokroktól roskadozva int búcsút az alma maternek. A ballagás szokásos és elmaradhatatlan kellékei a vágott virágok, az apró ajándékok, a plüssfigurák. Igaz, hogy a felnőtté válás emlékezetes pillanataihoz hozzátartozik az ajándékozás is, ám egy hagyományteremtő szándékkal életre hívott kezdeményezés újraértelmezte ezt a gesztust.
A KézenFogva Alapítvány egy olyan projektet indított útjára, melynek célja, hogy a ballagó diákoknak szánt virágok és jelképes ajándékok egy részének árát a fogyatékossággal élő fiatalok támogatására fordítsák, így segítve kortársaik munkához jutását. A szervezet 2006-ban önálló programegységet hozott létre azért, hogy a középiskolásokat megismertessék a fogyatékos emberek világával. Az alapítvány egyik szándéka az, hogy a jövő nemzedékét szociálisan érzékennyé nevelje. Ehhez csatlakozik ez a kezdeményezés, így a felelősen gondolkodó középiskolások tevőlegesen hozzájárulnak a fogyatékossággal élők helyzetének javításához – tudta meg az MNO Váradi Ildikótól, a KézenFogva Alapítvány szóvivőjétől.
A KézenFogva Ballagunk elnevezésű projekthez ezidáig két intézmény, a budapesti Városmajori Gimnázium és a Gödöllői Református Gimnázium végzős diákjainak egy csoportja csatlakozott. A tanulók úgy döntöttek, hogy ballagás alkalmából a szokásos virágcsokrok helyett arra kérik rokonaikat, barátaikat, hogy az ajándékokra szánt összeget jótékony célra fordítsák.
A Városmajori gimnázium diákjai így írnak tervükről: „Búcsút veszünk a középiskolánktól. Sokan közületek eljönnek majd, mások távolból szorítanak értünk. Talán valami apró gesztussal, virággal is készültök a számunkra. Az esemény azonban nem a kezünkbe kapott csokrok számától lesz emlékezetes. Arra kérünk mindenkit, hogy a ballagásunkra szánt ajándék árát vagy annak egy részét inkább jótékony célra ajánljátok fel.”
A budapesti gimnáziumból 28-an ballagnak kézen fogva, a végzős diákok egyikét telefonon értük utol. A fogyatékossággal élők világát egy iskolai program ismertette meg Agócs Juliannával. A budapesti Városmajori Gimnázium utolsó éves tanulója úgy látja: „a mai elidegenedő társadalom egyszerűen tudomást sem akar venni a fogyatékossággal élőkről, pedig szükségük van a támogatásunkra”. Ezért is tartja a KézenFogva Ballagunk akciót nagyon jó kezdeményezésnek. Nyilatkozónkat sokan faggatták arról, miért áll a kezdeményezés mellé, miért segít olyanokon, akiknek még a nevét sem ismeri. Julianna a kérdésekre kérdéssel válaszolt: „ha lehetőségem van arra, hogy segítsek másoknak, akkor miért ne tegyem meg?” Mint mondta, azért tartja fontosnak az adakozást, mert az ilyen gesztusok mutatják meg igazán, hogy kik vagyunk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!