Május 31., a hónap utolsó napja 1987 óta a dohányzásmentes világnap. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ezen a napon a dohánytermékek használatának egészségi kockázataira hívja fel a figyelmet, illetve arra buzdít mindenkit, hogy próbáljon meg 24 órán keresztül nem rágyújtani. A szervezet minden évben egy tematika köré építi a világnapot, és ennek végrehajtását tűzi ki célként a következő egy évre. Az idén ez az uniformizált cigarettásdobozok kérdésköre.
A WHO felmérése szerint 2015-ben hazánkban a 15 évesnél idősebb lakosság 25,7 százaléka dohányzott, közülük a napi szinten cigarettázók száma 22 százalékot tett ki. Az utóbbi években az adatok folyamatosan javultak: 2000-ben a vizsgált népesség 37,4, 2005-ben 32,9, 2010-ben pedig már csak 29 százaléka vallotta magát dohányosnak. A WHO 2025-re a csökkenő tendencia alapján ezt az értéket 20,2 százalékra valószínűsíti, amely a férfiak körében 23,7, a nők körében pedig 17 százalék lesz szerinte.
Ugyanakkor a dohányzásnak tulajdonítható halálozások száma kismértékben ugyan, de évről évre növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 21 746-an haltak meg dohányzásnak tulajdonítható okokból kifolyólag 2012-ben, ez az éves összhalálozás 16,8 százaléka volt akkor. Ezzel szemben tíz évvel korábban, 2002-ben ez az érték 15,4 százalék volt, ami 20 425 halálesetet jelentett.
Ami az árakat illeti: a WHO kimutatása szerint egy doboz cigaretta ára 2012-ben átlagosan 710 forint volt, 2014-re 1000 forintra emelkedett. A dohánytermékeket sújtó adó ugyanakkor 84,1 százalékról 77,26 százalékra mérséklődött két év alatt a jövedéki adó csökkenése jóvoltából.
A Statista 2015. márciusi felmérése alapján európai viszonylatban hazánk a rangsor végén helyezkedik el a cigaretta árának tekintetében, a listát Norvégia, az Egyesült Királyság, valamint Írország vezeti.
A dohányzás visszaszorítását illetően ugyanakkor Magyarország kiemelkedő helyet foglal el. A nemdohányzó helyek tekintetében megelőzzük Németországot és Ausztriát, illetve a dohányzásellenes kampányok tömegmédiában való megjelenéseit, valamint a cigarettásdobozokon helyet kapó figyelmeztetéseket illetően európai mércével mérve is jól teljesítünk egy 2014-es WHO-kimutatás szerint.
Az Országgyűlés 2011-ben szavazta meg a nem dohányzók védelméről szóló törvény módosítását, így 2012. január elsejétől tiltottá vált a cigarettázás a szórakozó- és a vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön, azok megállóiban, az aluljárókban, valamint az óvodák, az iskolák és a játszóterek ötméteres körzetében.
Ezzel kapcsolatban hétfőn egy budapesti sajtótájékoztatón az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, a törvénymódosítás az utóbbi évek „legnagyobb vívmánya”. Az MTI azt írta, Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a dohányzás korlátozása nem igazolta a korábbi félelmeket, tehát például a vendéglátás bevétele nem csökkent az intézkedés hatására.
Szentes Tamás országos tiszti főorvos ugyanitt közölte, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az ÁNTSZ 2012-ben 56 ezer ellenőrzést végzett, és 230 esetben szabott ki bírságot, 2014-ben 32 ezer ellenőrzésből 208 esetben bírságolt, míg tavaly 27 ezer ellenőrzés mellett 143 volt a bírságolások száma.
Május 20-tól egyébként elektromos cigarettát és dohányzást imitáló elektronikus eszközöket sem lehet használni azokon a helyeken, ahol a 2012-ben hatályba lépett törvénymódosítás tiltja a dohányzást, és ugyanolyan reklámtilalmak vonatkoznak rájuk, mint a hagyományos dohánytermékekre. A MÁV részéről ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: „a dohányzást tiltó táblák, az utastájékoztatási intézkedések – az új szabályozást követően – az e-cigaretta tiltására is vonatkoznak”. Akit pedig a jegyvizsgáló dohányzáson – illetve e-cigaretta használatán – kap, azzal szemben nyolcezer forintos pótdíjat számíthat fel.
A kormány egyébként bevezetné az egységes cigarettásdobozokat is, ezzel is csökkentve a dohányosok számát. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az előző heti kormányinfón azt állította, az erre vonatkozó rendelet már elkészült, jelenleg Brüsszellel és az ezt javasló „partnerekkel” egyeztetnek. A Füstirtók Egyesülete ugyanakkor korábban felhívta rá a figyelmet, hogy a 2015. július 20-án másik kilenc országgal együtt Párizsban aláírt nemzetközi megállapodás értelmében hazánknak május 20-ig meg kellett volna jelentetnie a rendeletet.
Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodavezetője hétfőn hangsúlyozta, számos ország már bevezette az egységes csomagolást, Franciaország és az Egyesült Királyság például az idén májusban kezdte alkalmazni az egységes jelölést.
