Lázár elmondta, mi a baj Sorossal

Soros György egyértelmű nyertese az utóbbi Kormányinfóknak, már ami a témafelvetéseket illeti.

Az 51. Kormányinfón Lázár János rendkívüli figyelmet szentelt Soros Györgynek. Az újságírói kérdések révén kiderült: továbbra is tartja magát ahhoz, hogy az üzletember civil szervezeteket támogat, ami ugyanakkor nem gond. Ellenben az igen, hogy „nem a rá leadott szavazatokkal teremt helyet Európában, hanem a pénzével”. Előkerült a milliárdos hat pontja is, mely után Lázár határozottan kijelentette, áthidalhatatlan ellentét feszül a migránskérdés kapcsán a kormány és Soros álláspontja között.

Bill Clinton megjegyzésére, ami a Magyarország és Lengyelország „putyinizálódásáról” szólt, annyit mondott: a kormány „semmilyen megjegyzést nem tett” és „jó szövetségese” kíván lenni az amerikainak. „Clinton elnök próbálta Magyarországot orrba vágni” – jellemezte a helyzetet. Arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonság megfigyeli-e Sorost, kitérő választ adott. „Azért, mert valaki Soros György, semmilyen összefüggésbe nem kerül a mi nemzetbiztonsági kérdéseinkkel” – állította.

Hétfőn közel száz tejtermelő vonult Budapest utcáin, hogy felhívják a figyelmet a tejágazat sanyarú sorsára (tudósításunkat itt olvashatja). A demonstráció végén petíciót nyújtottak át a Miniszterelnökségnek, kérve benne Lázár Jánost, hogy sürgessen újabb lépéseket. A miniszter közlése szerint hétfőn kezdik el az ágazatot érintő problémák tárgyalását, és a tejtermelőket is szívesen várják. „Nincs nálunk a bölcsek köve, ezért kell tárgyalni” – mondta.

Azzal kapcsolatban is nyilatkozott, hogy jövőre rendkívüli béremelések várhatók a közszférában. A felsorolt számok szerint 343 milliárdot szánnak a pedagógusokra, 161 milliárdot a rendvédelmi dolgozókra, 42 milliárdot a kormánytisztviselőkre, 27 milliárdot az adóhatóság dolgozóira, 148,8 milliárdot az egészségügyi dolgozókra, a bíróságokon és a szociális ágazatban dolgozókra 30 milliárdot.

A szegregáció miatti kötelezettségszegési eljárásról szólva Lázár azt mondta: értelmezhetetlen az eljárás, mert a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását. „Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem”, ezt ugyanis a magyar törvények tiltják – tette hozzá. Megjegyezte, a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.

Jelezte, készen állnak egy diskurzusra az Európai Bizottsággal arról, hogyan lehet biztosítani a gyermekeknek a felzárkózás esélyét. Ehhez a brüsszeli testületnek meg kell ismernie a Magyarországon futó programokat, amelyeket példaértékűnek nyilvánítottak az EU-ban – közölte a miniszter.
Emlékeztetett arra is, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere múlt héten személyesen próbálta tisztázni a helyzetet Brüsszelben. „Egyelőre nem értjük, hogy az Európai Bizottságnak mi a konkrét problémája” – mondta Lázár János.

Földügyben a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás – ellentétben az Európai Bizottság véleményével – úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, „háború” lesz – fogalmazott.

Az atomerőmű hitelével kapcsolatban elmondta: valóban van összefüggés brüsszeli látogatása és eközött, ugyanis előrelépés lehet a versenyjogi biztossal való tárgyalás után. Azt ugyanakkor előrevetítette, hogy az Európai Bizottság valószínűleg ragaszkodni fog ahhoz, hogy Paks II. nem lehet az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. része, mert nem járulnak hozzá az MVM monopolhelyzetéhez.

Az orosz hitelnél nem érkezett jobb a paksi bővítéshez, de ha érkezne, „ennek lehetőségét egy felminősítés után érdemes megvizsgálni” – mondta.

A Magyar Nemzet értesüléseit megerősítette Lázár, miszerint valóban folyik egyeztetés a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központról (TIBEK), ugyanakkor azt határozottan cáfolta, hogy vita lenne, Pintérrel való kapcsolatát kiválónak nevezte. „Nem áll szándékomban konfliktust keresni vele” – mondta.

A Kelenföld vasútállomás, a Nyugati, és a Déli pályaudvar sorsáról jövő pénteken várható döntés, mivel hatástanulmányokat kért a kormány.

A Gyöngyösön kiéheztetett kislánnyal kapcsolatban azt mondta: rendkívül szenzitív téma, ezért óvatosan kell kezelni. De készül már egy anyag a gyámhivataloknál, hogy milyen beavatkozási lehetőségük legyen, és jogszabályváltozás várható.

Az egységes dohánycsomagolásra vonatkozó rendeletet már elkészítették Lázár szavai szerint, most Brüsszellel és az ezt javasló „partnerekkel” egyeztetnek. Az Európai Bizottság számára azt fogjuk javasolni, hogy bekerüljön a szabadkereskedelmi egyezmény szövegébe – erősítette meg az erre irányuló érdeklődést.

A migránskérdés kapcsán továbbra is kitart a kormány amellett, hogy az illegális bevándorlókat ne Magyarország, hanem Görögország területére küldjék vissza. Indoklása szerint oda kell őket visszaküldeni, ahol beléptek az unióba.

A tervek szerint a magánszektorban adható 450 ezer forintos kafetériát úgy alakítanák át, hogy abból 100 ezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyára kerülne. A közszférában 200 ezer forintban maximált kafetériából 100 ezer forintot fizetnének készpénzben, 100 ezret pedig SZÉP-kártyára. Varga Mihálynak ezt a lehetőséget kell megvizsgálnia – közölte Lázár János.