Ez az incidens arra irányítja a figyelmet, hogy a divatos, és markentingjükben sokszor tudományosnak hangzó érveket használó „új hullámos” életmódelvek mögött gyakran kevés a valóban bizonyított tény. A faggyús pénzek ellen tiltakozó vegánok (akik tényleg semmiféle állati eredetű élelmiszert, használati tárgyat és semmi egyebet nem hajlandók használni) érvei általában három csoportba oszthatók. Egyrészt a haszonállatok kizsákmányolását akarják eltörölni, másrészt azt állítják, hogy a kizárólagos növényfogyasztás a legegészségesebb, végül azt hangoztatják, hogy ha teljesen leszoknánk az állatok bármiféle felhasználásáról (legfőképpen nem ennénk meg őket), azzal használnánk ideálisan és fenntarthatóan a Föld erőforrásait. Most ez utóbbira koncentráljunk!
A növények dominálta étrend energiaigénye kétségtelenül alacsonyabb a főleg húsból állóénál. Ahogy a táplálkozási szinteken haladunk fölfelé, az élőlények által felvett energiának mindössze tíz százaléka épül be tartósan a magasabb szinteken lévők szervezetébe. Magyarul ahhoz, hogy egy tehén ötszáz kilósra hízzon, 5000 kilogramm füvet kell elfogyasztania (természetesen ez csak durva becslés, az összefüggés bonyolultabb ennél, de végeredményben erről van szó). Tehát elméletben sokkal jobban járunk, ha nem a tehenet (vagy más állatot) esszük meg, hanem egy szinttel lejjebb megyünk, és magunk is növényt eszünk (természetesen nem füvet). Így ugyanakkora földterületet használva akár tízszer akkora tömegű táplálékhoz is juthatunk. A valóságban természetesen rengeteg faktor van hatással minderre, de ettől még igaz marad az, hogy ha az a földterület, amelyen az állat legelne, megfelelő emberi fogyasztásra is alkalmas növények termesztésére, akkor több növényi élelmiszer termelhető rajta, mint állati. Ez az oka annak, hogy gyakorlatilag nincs táplálkozási céllal tenyésztett ragadozó állat (ezek ugyanis még egy szinttel följebb lennének, és a termelhető hús tömege újra tizedelődne).




