Enne olyan élelmiszert, amitől a patkányok is megbetegszenek?

Az íz, a csomagolás fontos, de hogy káros-e egy bolti élelmiszer, az a jelek szerint nem annyira.

A népszerűvé váló növényben rejlő üzleti lehetőséget meglátva több gyártó is parlagfűtartalmú termékekkel jelent meg a piacon, annak ellenére, hogy a növény nem tartozik az elmúlt évszázadokban szélesebb körben alkalmazott fajok közé. Hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait senki sem vizsgálta, így eleve nem volt kizárható, hogy alkalmazása az egészségre ártalmas lehet – különösen azért nem, mert a növény tartalmaz olyan vegyületeket is, amelyeknek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták.

Ebből kiindulva kezdtek vizsgálatokba a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Mint Csupor Dezső szakgyógyszerésztől, az egyetem docensétől megtudtuk, a parlagfűkészítményt szájon át, tésztába gyúrva adták be patkányoknak, az eredmények pedig aggodalomra adhatnak okot. A parlagfüvet fogyasztó állatok testsúlygyarapodása kis mértékben elmaradt a kontrollcsoporthoz képest, ami a parlagfű toxikus hatására utaló jelenség is lehet. Változás volt az is, hogy a vér biokémiai paraméterei közül a vérzsír és a májenzimek szintje a kontrollcsoporthoz képest jelentősen csökkent. Bár utóbbi májvédő hatásra utalhat, az a változás mindenképp aggasztó, hogy mindezzel párhuzamosan jelentősen emelkedtek a karbamid- és kreatinin-értékek, ami vesekárosodást jelez. Árulkodó jel volt az is, hogy a máj és az agy tömege a dózissal arányosan jelentősen csökkent, ami ugyancsak jelzi a szer toxicitását. Ráadásul ez a változás megkérdőjelezi az elméletileg feltételezhető májvédő hatást, sőt inkább a parlagfű májkárosító hatását valószínűsíti. Ugyanez a helyzet az agytömeg csökkenésével, ami a parlagfű idegrendszeri toxikus hatására utal. Komoly gond az is, hogy az ilyen jellegű vese- és májkárosodás akár hosszabb ideig is észlelhető tünetek nélkül lappanghat, miközben az érintettek továbbra is fogyasztják az egészségre káros termékeket.

Csupor Dezső kiemeli, hogy az állatkísérlet eredményei alapján a parlagfűkészítmény emberre gyakorolt hatásának vizsgálatát etikai okokból valószínűleg nem is engedélyeznék. Ha ugyanis egy anyagról ismert, hogy állatokon toxikus, emberen csak akkor próbálható ki, ha várhatóan súlyos betegségekre jelenthet gyógyírt, ilyen esetben ugyanis a jótékony hatás ellensúlyozná a káros következményeket.

A kutatók a kísérletben vizsgált parlagfűkészítményben kimutatták azt a hatóanyagot is, amely ezekért a változásokért felelős. Ennek jelenlétével magyarázzák azokat a vesét és az idegrendszert károsító hatásokat is, amelyek a patkányoknál jelentkeztek. Mivel ez a hatás már egy hónapos alkalmazás után mérhető volt, levonták azt a következtetést is, hogy a parlagfű teljes veszélytelensége illúzió. Az ugyan nem állítható, hogy a patkányokon észlelt toxikus hatás embernél is kialakul, de a vegyületek hatásai általában hasonlóak a kísérleti állatokban és az emberben. Emiatt javasolják azt a szegedi kutatók, hogy a parlagfű fogyasztásával mindenki hagyjon föl mindaddig, amíg a további, széles körű toxikológiai vizsgálatok ki nem zárják az emberekre káros hatás lehetőségét.

A történethez itt kapcsolódik a tavaly nyári parlagfűgyűjtés, azokat a növényeket ugyanis arra a célra használják, hogy tiszta formában előállítsák belőlük azokat a vegyületeket, amelyekről azt feltételezik, felelősek a toxikus hatásért. Ezeket fogják külön vizsgálni, hosszabb távon: több év, mire a kutatás lezárul, hiszen eleve hosszú idő, mire a vegyületeket a növényből jelentős mennyiségben elő tudják állítani. A hatóanyagokat külön-külön szeretnék vizsgálni. Ennek az értelme az, hogy míg az állatkísérletek alapján erősen valószínűsíthető, hogy ezek az anyagok az emberekre is károsak, addig a parlagfűben előfordulhatnak olyan konkrét hatóanyagok, amelyek megfelelően alkalmazva gyógyszeralapanyagok lehetnek – a parlagfű pollenjéből például már készül is konkrét gyógyszer, amelyet az allergén immunterápiához használnak allergiás betegeknél. A parlagfű egyéb részeinek hatásait még állatkísérletekben sem vizsgálták, ezeket a kutatásokat először Szegeden fogják elvégezni.