A kutatók tízévnyi orvosi adatot böngésztek át. Olyan 65 évnél idősebb betegeket kerestek, akik a szívrohamukat követő hónapban hunytak el tizenegy amerikai nagyvárosban, az ott tartott maratoni futóversenyek idején (ezek a következők voltak: Boston, Chicago, Honolulu, Houston, Los Angeles, Minneapolis, New York, Orlando, Philadelphia, Seattle és Washington). Ezután összehasonlították azok halálozási rátáját, akiket pont a verseny napján szállítottak kórházba azoknak a mortalitásával, akiket öt héttel a verseny előtt illetve öt héttel a verseny után szállított a mentő szívrohammal a kórházba. Ezen túl összehasonlították (lakhelyük irányítószáma alapján) a verseny útvonalához közel lakó (így az útlezárások által érintett) és a távolabb szívrohamot kapott betegek túlélési esélyeit.
Az eredmények meglehetősen lehangolóak: azok, akik a maraton napján kapnak szívrohamot a verseny útvonalának közelében, majdnem 15 százalékkal gyakrabban halnak meg, mint azok, akik szíve máskor mondta fel a szolgálatot vagy máshol laktak. A megnövekedett halálozás fő oka az útlezárásokból fakadó dugók és kerülőutak. A mentők 32 százalékkal lassabban jutnak el ilyenkor a kórházba a beteggel. Ez átlagosan 4 perc 24 másodperc késést jelent, amely – amint látható – sokszor életbevágó lenne a beteg számára. Még nagyobb késést kell elszenvedniük azon betegeknek – ők az összes infarktusos negyedét teszik ki –, akik nem hívnak mentőt, hanem egy hozzátartozójuk autóval próbálja elvinni őket a kórházba. Ők esetenként akár 30-40 percet is vesztegelhetnek a dugóban.
Természetesen a kutatók nem jelentik ki tanulmányukban, hogy a maratoni versenyek okozzák e szívbetegek halálát (hiszen ezt képtelenség bizonyítani), ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a kórházba jutás akadályoztatása megnöveli a halálozás kockázatát. Rengeteg korábbi vizsgálat mutatta már ugyanis ki, hogy szívroham vagy infarktus esetén még a legkisebb késlekedés is döntő lehet a beteg túlélése szempontjából. „A szívroham kezelésében a percek is számítanak. A szívizom gyorsan hal el ilyenkor, így az irányelvek gyors (a diagnózist követő órán belüli) beavatkozást követelnek meg, hogy megmenthessük a szívizom még élő részét” – olvasható az egyetem közleményében a vezető kutató, Anupam Jena, a massachusettsi általános kórház munkatársának nyilatkozata.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!