Nemrégiben egy texasi csörgőkígyó harapta meg a tartóját; a férfi az egri kórház sürgősségi osztályán jelentkezett, ahonnan végül a Honvédkórházba irányították. Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának osztályvezető főorvosa az esettel kapcsolatban úgy nyilatkozott lapunknak: a férfinak még időben sikerült beadni az ellenanyagot, már a kórházat is elhagyta. Neki szerencséje volt.
Az észak-amerikai csörgőkígyónál körülbelül hatórás „időablak” áll rendelkezésre, ha ezen belül látják el az áldozatot, maradandó károsodás nem várható. Az említett férfit egyetlen fogával harapta meg a hüllő, nem mélyítette a húsba mindkét méregfogát – így viszonylag kis mennyiségű toxin jutott a szervezetébe, bár ez is elég volt ahhoz, hogy tüneteket okozzon. A csörgőkígyó mérge azért veszélyes, mert megakadályozza a véralvadást, károsítja a vérereket, idővel áteresztővé válnak, így belső vérzés alakul ki, ami pedig keringési, légzési és veseelégtelenséget okozhat.
A hazánkban vadon élő mérgeskígyó-fajok viperák. Alapvetően nem jelentenek veszélyt az emberre, ugyanis már a lépések rezgését érzékelve elmenekülnek. Gyakrabban fordulnak elő és valamivel erősebb a mérgük a keresztes viperáknak, veszélytelenebbek pedig a rákosi viperák. A pókok között – bár van néhány, amelynek csípése kellemetlen lehet – közvetlen életveszélyt jelentő faj nem él az országban.
Zacher Gábor beszélt arról is: a mérgeskígyó-harapásos eseteket általában engedély nélkül, otthon tartott állatok okozzák. – Fontos tudni, hogy a kígyó nem háziasítható, hiába él valaki együtt akár 10-15 éve egy vagy több kígyóval, a méreggel ölők közül egyik sem ismeri meg a „gazdáját” – hangsúlyozta. Az utóbbi időben az ilyen jellegű, állatok okozta mérgezéseket általában a Honvédkórházban látják el. Évente csupán egy-két páciens érkezik ilyen panasszal, közülük akad olyan is, hogy még külföldön marja meg egy állat, kint sürgősségi ellátásban részesül, majd 2-3 nappal később kerül hazai kórházba.
A veszélyes állatok tartásáról szóló rendelet ki is mondja, hogy olyan állatot lehet tartani, amelyiknek a marására az ellenanyag közvetlenül elérhető. Hazánkban jelenleg az állatkertek és néhány amatőr herpetológus (kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó zoológus) tud megfelelni az előírásnak, ők zömében magyar viperákat tartanak. Ennél az állatnál az ellenanyag viszonylag olcsó is, ára 20 ezer forint körül mozog, a lejáratát pedig mindig ellenőrizni kell. Ha meghaladta a szer a szavatossági időt, újat kell beszerezni. Csörgőkígyómarás esetén már 500 dollár, azaz jelenlegi árfolyamon 130 ezer forint körüli összeget is kiadhatunk egyetlen egység ellenszerért. Azonban enyhének számító, közepes fokú maráskor 5 ampullát szoktak beadni, tehát a költség akár 650 ezer forint is lehet. Érthető okokból valószínűleg kevés amatőr állattartó szerzi be. A most is használt ellenanyagot a Honvédkórház Brazíliából hozatja.
Elek István, a Péterfy Sándor Utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának főorvosa lapunknak elmondta: többnyire nem a profi állatgondozóknak, hanem lelkes amatőröknek van szükségük kórházi ellátásra a méreggel ölő állatok okozta csípés vagy harapás miatt. Elmondható, hogy többnyire illegálisan tartanak otthon ilyen állatot, ugyanis ezek nem lehetnek háziállatok, és kizárólag engedéllyel tarthatók.
A megyei kórházak sürgősségi osztályai akkor tartanak minden esetben antitoxint, ha a közelben természetes környezetében fordul elő méreggel ölő állat. Hazánkban ilyen a vipera. Előfordulhat, hogy nincs antitoxin az országban, ilyenkor külföldről szerzik be. – Nincs a világon olyan, nagyon veszélyes mérgű, egzotikus kígyó – kobra, csörgőkígyó –, amit ne lehetne akár egy héten belül illegálisan az országba hozni. Éppen ezért széles a paletta. Nem tudjuk, pontosan milyen antitoxinokra lehet szükség, amelyek ráadásul elképesztően drágák, több százezer forintba is kerülhetnek, és gyorsan lejár a szavatosságuk. Képtelenség is mindig mindent raktározni – mondta érdeklődésünkre Elek István.
Csak nevükben mérgesek
A keresztes vipera a Zemplénben, valamint Zala, Tolna és Somogy megyében fordul elő, bár ott is nagyon ritka. Kis emlősökkel, hüllőkkel, békákkal táplálkozik. A rákosi vipera elszigetelt populációival a Duna–Tisza-közén és a Hanságban találkozhatunk. Nincs mérgük a magyarországi siklófajoknak, ugyanakkor ha megijednek, hajlamosak megharapni az embert. A pókok közül fájdalmas csípést okozhat a szongáriai cselőpók és a mérges dajkapók, amelynek csípése égető fájdalmat okoz, de minthogy ez a pókfaj éjszakai életmódot folytat, nem mondható, hogy az emberre veszélyt jelentene. (M. Cs.)
