A mérges kígyót nem lehet háziasítani, nem ismeri meg a „gazdáját”

Több mint hatszázezer forintba is kerülhet egy marás utáni kezelés. Sokan illegálisan szerzik be az állatokat.

Elek István, a Péterfy Sándor Utcai Kórház klinikai toxikológiai osztályának főorvosa lapunknak elmondta: többnyire nem a profi állatgondozóknak, hanem lelkes amatőröknek van szükségük kórházi ellátásra a méreggel ölő állatok okozta csípés vagy harapás miatt. Elmondható, hogy többnyire illegálisan tartanak otthon ilyen állatot, ugyanis ezek nem lehetnek háziállatok, és kizárólag engedéllyel tarthatók.

A megyei kórházak sürgősségi osztályai akkor tartanak minden esetben antitoxint, ha a közelben természetes környezetében fordul elő méreggel ölő állat. Hazánkban ilyen a vipera. Előfordulhat, hogy nincs antitoxin az országban, ilyenkor külföldről szerzik be. – Nincs a világon olyan, nagyon veszélyes mérgű, egzotikus kígyó – kobra, csörgőkígyó –, amit ne lehetne akár egy héten belül illegálisan az országba hozni. Éppen ezért széles a paletta. Nem tudjuk, pontosan milyen antitoxinokra lehet szükség, amelyek ráadásul elképesztően drágák, több százezer forintba is kerülhetnek, és gyorsan lejár a szavatosságuk. Képtelenség is mindig mindent raktározni – mondta érdeklődésünkre Elek István.

Csak nevükben mérgesek

A keresztes vipera a Zemplénben, valamint Zala, Tolna és Somogy megyében fordul elő, bár ott is nagyon ritka. Kis emlősökkel, hüllőkkel, békákkal táplálkozik. A rákosi vipera elszigetelt populációival a Duna–Tisza-közén és a Hanságban találkozhatunk. Nincs mérgük a magyarországi siklófajoknak, ugyanakkor ha megijednek, hajlamosak megharapni az embert. A pókok közül fájdalmas csípést okozhat a szongáriai cselőpók és a mérges dajkapók, amelynek csípése égető fájdalmat okoz, de minthogy ez a pókfaj éjszakai életmódot folytat, nem mondható, hogy az emberre veszélyt jelentene. (M. Cs.)