A férfi és a jóga – egy előítélet felszámolása

A jógának számos ága van, mellyel az erősebb nem is erősítheti magát – testileg és lelkileg egyaránt.

Dominka Ede Harald
2017. 11. 23. 15:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jógát eredetileg férfiak gyakorolták Indiában, ám őket nem az erőpózokkal lehetett megfogni, számukra az volt a legfontosabb, ami nálunk a legkevésbé, a meditáció. Nekik az erősítés csupán járulékos volt, hogy képesek legyenek hosszan felvenni a meditáló pózt. Itt éppen ellenkezőleg, Kiss Zoltán Nitai a jóga mellékhatásainak nevezi, ami divatos: az erőnlétet, a rugalmasságot, az állóképességet, a stresszmentesítést, noha voltaképpen spirituális tudományról van szó.

A jóga célja – melyről Mircea Eliade vallástörténész, filozófus A jóga – Halhatatlanság és szabadság címmel félezer oldalas könyvet írt – eredetileg „a tudat tevékenységének felszámolása”, ahogy Hamvas Béla megfogalmazza A jóga metafizikája című írásában. Hozzáteszi: „Ez azt jelenti, hogy olyan módszer alkalmazása, amelynek segítségével az ember a tudat szüntelen képalkotó kényszerét megszünteti. A képek kényszerű alkotása [ ] teremti az emberi életben azt a reménytelen zavart, amelyből más úton, mint a jóga – az egyesülés – segítségével, vagyis a szellem ősállapotába és univerzális egységébe való visszatérésével, nem tud megszabadulni.” Mindezt James Manjackal indiai szerzetes a kereszténységgel össze nem egyeztethetőnek véli. Abban egyetérthetünk vele, hogy a végső célt figyelmen kívül hagyó gyakorlás nem a legbölcsebb megoldás. Szerinte a fejétől bűzlik a hal, amire valaki azt feleli, hogy akkor ne használjuk a hal fejét, vagyis a jógikét, egyszersmind a magunkét sem, szabaduljunk meg a „filozófiai maszlagtól”, amire az európai embernek nincs szüksége. Ezzel azonban pont kiszolgáljuk az individuális én kultuszát, amitől éppen hogy megszabadítana a jóga. A kulcs a mértékletességben lehet. Ha valaki hegyekben szeret túrázni, akkor nem kell lemondania a Mátráról pusztán azért, mert a Csomolungma számára esetleg veszélyt jelenthet. Az utóbbi szintre amúgy is igen kevesen jutnak el, aki igen, az már többnyire tudja is, mire vállalkozik. Maradva a hasonlatnál, a Kárpátok már rejthet némi kockázatot magában, ám még mindig nem eszmeit, hanem fizikálisat, magyarán az intenzívebb gyakorlatokat (ászanákat) jobb, ha jógaoktató felügyeletével végezzük, hiszen mint bármely testmozgásnál, itt is megsérülhetünk, ha nem szakszerűen végezzük.

Hamvas Béla nem túl hízelgő képet fest a személyes énről: „Az ember az anyagi természetben durva, zavaros, ingatag, gyáva, kicsinyes, korlátolt, nyugtalan, kába, tehetetlen, alvajáró, irigy, kapzsi, hiú.” A jóga ettől szabadítana meg, s mint írja, olyanná tenne, mint Gilgames, Akhilleusz, Hektór, Aeneas, vagyis hősiessé. Ismerős a gondolat: „Kinek drágább rongy élete, / Mint a haza becsülete”.

Ugyanakkor deszakralizált világunkban is szerencsések vagyunk, mivel – ahogy a megkérdezett jógaoktatók egyhangúlag állítják – a jóga gimnasztikán túli kedvező hatásaiban akkor is részesülünk, ha nem vagyunk különösebben nyitottak erre, csak erősebbek akarunk lenni. Ahogy Kiss Zoltán Nitai megjegyzi, légzéssel kötjük össze a testi gyakorlatokat, így kapcsolódik a lelki a testivel. Vagyis a pózokat megfelelő légzés kíséretében kell végezni, ennek köszönhető az a felszabadult érzés, amelyet megkapunk – ha akartuk, ha nem. Sugár Bertalan olyan komplex élménynek nevezi a jógát, mely még az önértékelési zavarra is jó, amiről a férfiak szintén kevésbé szeretnek beszélni.

Visszakanyarodva Stinghez, a két férfi oktató hívja fel a figyelmet az idősödő férfiak szempontjára, hogy olyasmikre lehetnek képesek, amire jóga nélkül csak a fiatalabbak. Egy bizonyos kor után nem mellékes, hogy a jóga a záróizmokkal is sokat dolgozik, javíthatja például a prosztata funkcióit, ami egy konditermes edzéstervben nemigen szerepel. Természetes mozgás lévén a jógázók egész idős korukban is képesek gyakorolni. 

Végezetül az amerikai mozin felnőtt nemzedéknek, legalább az 1986-os Top Gun óta él egy olyan kép a fejében, hogy az egyik legférfiasabb foglalkozás pilótának lenni a légierőnél – ezek után talán nem meglepő, a koncentrációs képességüket ők is jógázással fejlesztik.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.