Budapest a negyedik leggyorsabban növekvő turistacélpont Európában

Költekező turisták, menekülő helyiek – az idegenforgalom fellendülésének előnyei és hátrányai.

Egyre népszerűbb célpont a turisták körében Budapest. Ezt bizonyítja az Euromonitor nemrég napvilágot látott jelentése is. A kutatás szerint tavaly 3 505 000 külföldi érkezett fővárosunkba, ezzel Budapest az Euromonitor 100-as világranglistáján az 55. helyet foglalja el. A világ leglátogatottabb városa Hongkong, a lista második helyén Bangkok, a harmadikon London áll. A szomszédaink közül Prága: a 18., Bécs pedig a 30. helyet foglalja el a jegyzékben. Ami pedig az európai ranglistát illeti, a felmérés alapján tavaly Londonba látogatott a legtöbb külföldi, a második legnépszerűbb város Párizs, a harmadik Róma volt. Ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, annál érdekesebb viszont, hogy a forgalomnövekedést illetően Budapest majdnem dobogós helyre került. A felmérés – amely az egy napnál hosszabb és az egy évnél rövidebb tartózkodásokat veszi figyelembe – szerint Heraklion, Athén és a törökországi Artvin után Budapest népszerűségében a negyedik leggyorsabban növekvő turistacélpont Európában. Szakértők állítják, hogy ennek egyebek mellett a város olcsósága és biztonságos volta az oka.

Hozzá kell tenni, hogy bár a turizmus általában érzékeny a terrorizmusra, nem mindig egyértelmű, hogy a biztonság mennyire fontos szempont az utazni vágyók számára. Például Barcelonában, az augusztusi gázolásos terrortámadások után rövid ideig jelentős visszaesés mutatkozott ugyan a repülőjegy-foglalások terén, azonban, a spanyol turizmusért felelős miniszter elmondása szerint, néhány héttel később a foglalások növekedésének az üteme 10 százalékkal volt magasabb az előző évinél.

Törökországban az elmúlt években az orosz vadászgép lelövése miatti szankciók és a számos emberéletet követelő terrortámadások miatt jócskán megcsappant az országba látogatók száma. Ennek ellenére a tengerparti szállodák mostanában újra népszerűek az üdülni vágyók körében. Ez utazási irodák szerint többek között annak köszönhető, hogy a török Riviéra korábban túlárazott hoteleiben most elfogadhatóbb árakon lehet pihenni.

Még az olyan veszélyesnek tartott régiókban, mint Egyiptom és Tunézia is javulnak a beutazási mutatók. Előbbiben az elmúlt néhány évben egymást érték a terrortámadások, több külföldi turista is merénylet áldozatává vált, 2015-ben egy horvát férfit raboltak el, majd fejeztek le, idén németeket késeltek meg szélsőségesek. Ennek ellenére, az UNWTO nevű turisztikai világszervezet felmérése szerint 2017 első félévében Egyiptomban több mint ötven százalékkal nőtt az országba érkező turisták száma.

Nem kérdés, hogy szeretünk utazni, a helyiek azonban nem mindig örülnek a látogatók özönének. Velencébe például, ahol a helyi lakosok száma 55 ezer – és egyre fogy –, évente 28 millió turista érkezik. Az ottlakóknak annyira elegük lett, hogy idén nyáron az utcára vonultak, egyebek mellett az egyre magasabb bérleti díjak és a környezetszennyező hajóutak ellen tiltakozva. A kormány a napokban el is fogadta azt a rendeletet, amelynek értelmében a százezer tonnás és annál nehezebb tengerjáró hajók a jövőben nem horgonyozhatnak le a Szent Márk térnél, helyette Marghera városrész egykori ipari kikötőiben tehetik partra az utasokat. Május óta pedig tilos a városban új kebabos standokat és olyan gyorséttermi helyeket nyitni, amelyek csak elvitelre kínálják ételeiket. A döntést azzal indokolták, hogy a tevékenység nem összeegyeztethető a velencei kulturális örökség megőrzésével, és az idegen eredetű ételek helyett a saját termékeket érdemes népszerűsíteni.

Katalónia is a legnépszerűbb európai turistacélpontok közé tartozik. Az év első hét hónapjában 11,2 millió külföldi látogatott a térségbe. A turistaözön következményeként azonban Barcelona egyes részei lakhatatlanná váltak a helyiek számára. Ezért a kormány úgy döntött, hogy korlátozzák az új hotelek építését, valamint a saját tulajdonú lakások kiadását. A feszültségek azonban így sem csillapodtak, néhány, a látogatók áradatától megcsömörlött katalán fiatal nemrég kölcsönözhető bicikliket rongált meg és turistabuszok kerekét szúrta ki.

A közép-európai régióban Prága a legnépszerűbb célpont, a cseh fővárosba az Euromonitor jelentése szerint 8,5 millió turistaérkezést regisztráltak tavaly. (Budapestre a folyamatos növekedés ellenére is jóval kevesebb: 3,8 millió külföldi látogatott el). És bár a prágaiak még nem vonultak az utcára, de a jelek szerint ők is egyre kevésbé nézik jó szemmel a féktelen sör- , buli- és legénybúcsú-turizmust. Újabban a hatóságok a népszerű éjszakai helyszíneket járva figyelmeztetik a szórakozókat, hogy ne zavarják hangoskodással a helyieket.

A legénybúcsúk Budapestet sem kerülik el, a magyar fővárost jó ideje a régió particentrumaként hirdetik külföldön, hétvégén a Kazinczy utcán és környékén szinte kizárólag részeg külföldi fiatalokkal lehet találkozni. És – bár szakemberek szerint a turizmusban rejlő lehetőségeket még közel sem aknáztuk ki teljesen – Barcelonához és Velencéhez hasonlóan a VII. kerület bulinegyeddé vált részéből is menekülnek a lakók. De nemcsak a sörbicikliző, legény- vagy leánybúcsút ünneplő hangoskodó fiatalok okoznak gondot, hanem ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a Budapest ékkövének kikiáltott Gellérthegy is kezd élhetetlenné válni. A turistaáradatnak köszönhetően tavasszal és nyáron a Citadella környékét ellepi a szemét, a folyamatosan érkező emeletes buszok pedig megállás nélkül ontják magukból a kipufogógázt.

Az érem másik oldala, hogy az idegenforgalom rengeteg pénzt hoz. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint tavaly a hozzánk érkező turisták közel 1300 milliárd forintot költöttek el nálunk, ami a 2016-os magyar GDP 3,7 százalékát jelenti. A kormány több intézkedést is hozott annak érdekében, hogy az idegenforgalom nemzetgazdasági súlya emelkedjen, néhány éven belül Magyarországot, illetve Budapestet szeretnék Közép-Európa turisztikai központjának. Hogy ennek milyen következményei lesznek, az még a jövő titka. 

A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. Az UNWTO szerint míg az 1950-es években 25 millió turista fordult meg világszerte; 2030-ra ez a szám, akár 1,8 milliárdra növekedhet. Azt szerencsére egyre többen sejtik: nem mindegy, hogy milyen ára van a növekedésnek. Mindenesetre biztató, hogy az ENSZ Közgyűlése a 2017-es évet a fenntartható turizmus tematikus évévé nyilvánította. A szervezt amellett, hogy felhívja a figyelmet a szektor gazdasági szerepére, amelyet – megítélésük szerint – gyakran alulértékelnek, azt szeretné elérni, hogy a turizmus a gazdasági, a szociális és a környezeti fejlődéshez is hozzájáruljon szerte a világban.