Damian Gjiknuri albán energetikai miniszter azonban azzal nyugtatta a Guardian újságíróját, hogy a Vjosára tervezett két gátat úgy építik meg, hogy meghagynak „sávokat és közlekedő folyosókat” a halaknak. Szerinte ma már olyan bevált módszereket lehet alkalmazni, amelyek minimálisra csökkentik a gátak vízi fauna körforgására gyakorolt negatív hatását. Hozzátette: a tanulmánnyal ellentétben csak két nagyobb gátat terveznek a folyóra, a többi a part mentén elhelyezkedő erőmű lesz. Ez utóbbiak tíz megawatt termelésére alkalmasak, ezáltal nem gyakorolnak komoly hatást a környezetre. A WWF azonban vitatja ezt, és állítja, a kisebb teljesítményű turbinák sora is komoly károkat okozhat a környezetben.
A gátépítési hullám ugyanúgy veszélyezteti az embert is. A környezetkárosító hatáson kívül a nagy energiacégek és a helyi gazdálkodók közti folyamatos konfliktus egy gyilkosságot és egy gyilkossági kísérletet is eredményezett az elmúlt években. Albániában jelenleg 81 gát épül, ezzel kiemelt terület, de Szerbiában, Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában is 71 erőművön dolgoznak, emellett Szerbiában 800 további terv vár megvalósításra.
