Miki egér vértócsában, avagy ki védi meg a gyerekeinket az interneten?

A modern biztonsági alkalmazásokkal sem tudjuk megvédeni a fiatalokat a káros internetes tartalmaktól.

Persze a tudatos szülő választhatja azt a megoldást is, hogy a gyermekét egyáltalán nem engedi internetközelbe, de lássuk be, ez a stratégia a mai világban lehetetlen küldetés. Talán hatékonyabb megoldást jelent, ha elbeszélgetünk velük.

A The Guardian által megkérdezett internetbiztonsági szakértők szerint ajánlatos már kicsi korban felvilágosítani a csemetéket arról, hogy nemcsak a valóság, de az online-világ is tartogat veszélyeket. Később, amikor már közösségi oldalakat is használnak, érdemes megtanítani őket arra, hogyan lehet biztonságos jelszavakat létrehozni. Jó, ha elmondjuk nekik, hogy amit élőben nem csinálnának, azt virtuálisan se tegyék meg. Például ne álljanak szóba idegenekkel, ne küldjenek képet magukról ismeretleneknek. Ezenkívül fontos, hogy ne feledkezzenek meg az adatvédelmi beállításokról, és ne nyissanak meg ismeretlenektől érkező e-maileket. A leglényegesebb – bár ezt nemigen lehet tanítani –, hogy bízzanak a szüleikben, és ha valami ijesztőt, érthetetlent tapasztalnak a virtuális térben, kérjenek tőlük segítséget.  

Baracsi Katalin internetjogász, a Safer Internet program külső tanácsadója szerint a biztonságos internethasználat kérdésében a szülő felelőssége megkerülhetetlen. Bár a gyerekeknek szóló tartalmakat közvetítő csatornák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biztonságra, léteznek olyan rosszindulatú tartalmak, amelyek képesek átjutni a szűrőalgoritmusokon is. Sajnos ezek olyanok, mint az internetes vírusok, a gyártók mindig egy lépéssel előbb járnak, mint azok, akik orvosolják a problémát. Már csak ezért is fontos volna, hogy a szülők, ha káros, erőszakos tartalmat találnak, azonnal jelentsék az erre kijelölt oldalakon. A nagy szolgáltatóknál, például a YouTube-on, a Facebookon lehetőség van magyar nyelven is bejelentést tenni, illetve léteznek hazai weboldalak is, mint például a Biztonságosinternet.hu, ahol anonim módon is lehet jelezni, ha valaki jogsértő tartalmakra bukkant.

A szakértő szerint a 15-16 évesek sokkal tudatosabban használják az internetet, mint a néhány évvel fiatalabbak. A nagyobbaknak magától értetődő, hogy például indokolatlan esetben nem adják meg a személyes adataikat. A kisebbek gyanútlanabbak, ha például felugrik egy regisztrációs ablak, legtöbbször gondolkodás nélkül beírják a nevüket, a címüket, a telefonszámukat. – Pedig könnyen adathalászok áldozatává válhat az, aki nem néz utána az adatvédelmi beállításoknak, a biztonsági szabályoknak – mondja a szakértő. Az viszont már az üzemeltető felelőssége, hogy a szabályokat közérthetően fogalmazza meg, és a lehető legkevesebb személyes adatot kérje el a gyerekektől. Az internetes játékokban pedig az adminisztrátor kötelessége figyelni arra, hogy ha erőszakos vagy szexuális tartalmú kifejezések jelennek meg egy beszélgetésben, akkor törölje a felhasználót. – Szerencsére az olyan típusú átveréseknek, mint a „Kattints ide, és nyersz egy okostelefont”, egyre kevesebben dőlnek be – fejti ki internetjogász nyilatkozónk.

Baracsi Katalin azt is elmondta, hogy májustól életbe lép az új európai adatvédelmi irányelv, amelynek a lényege, hogy a gyerekek és a fiatalok érdekében szigorítani kell a közösségi médiafelületek használatának a szabályait. Ezenkívül lehet, hogy a regisztrációs korhatár is változni fog a közösségi oldalakon. (Jelenleg a Facebookra például 13 éves kortól lehet bejelentkezni. Ám ezt a szabályt nem nehéz kijátszani.) Valamint minden telekommunikációs céget kötelezni fognak arra, hogy ha gyereknek ad el tabletet, okostelefont stb., lássa el gyerekbarát szűrővel, vírusvédő tűzfallal.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett Safer Internet programot Magyarországon 2009 tavaszától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat működteti. A programban oktatók országszerte tartanak foglalkozásokat iskolákban a biztonságos internetezésről. A témában hasznos információhoz lehet jutni a saferinternet.hu oldalon, illetve a Kék Vonal Gyermekkrízis-alapítvány jóvoltából telefonon és e-mailben lehet tanácsot kérni az Internet Helpline felületeken. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is létrehozta az InternetHotline nevű szolgáltatást, amely bejelentések alapján segít eltávolítani a neten található jogsértő (erőszakos, rasszista, pedofil, drogfogyasztásra csábító, terrorcselekményekre buzdító stb.) tartalmakat.

A napokban nagy port vert fel a felhívás, amelyben egy internetes oldal üzemeltetői magyar fiatalokat – lányokat és fiúkat egyaránt – biztattak arra, hogy fesztiváljegy-nyeremény reményében töltsenek fel magukról minél merészebb, azaz erotikus tartalmú fotókat egy amerikai szerveren tárolt, magyar nyelvű oldalra. A regisztrációnál meg kellett adni az életkort, az e-mail-címet és a szexuális irányultságot. Az oldalról később kiderült, hogy hamis, valószínűleg marketingfogás volt az egész, viszont az is nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon könnyű fiataloktól adatokat, képeket kicsalni, és az üzemeltetőnek akár a gyermekpornográfia bűnébe esni ilyen és ehhez hasonló oldalak működtetésével. Az ORFK az Indexnek szolgáltatott adatai szerint 2016-ban tiltott pornográf felvétellel visszaélés gyanúja miatt 324 rendőrségi eljárást regisztráltak, s 151 esetben született vádemelés.