Okostelefon fél áron, márkás farmer fillérekért – amennyiben webáruházak feltűnően olcsó hirdetéseit látjuk, bármilyen kecsegtető is az ajánlat, jobb, ha tájékozódunk, mielőtt a vásárlás gombra kattintunk. A karácsony közeledtével gombamód szaporodnak az átverő webáruházak, és előfordulhat, hogy nemcsak a pénzünktől szabadítanak meg bennünket, hanem az adatainkat is ellopják.
A webáruházak népszerűsége elképesztő ütemben nőtt az utóbbi években, ami nem meglepő. Sokkal kényelmesebb a fotelból ülve, néhány kattintással megrendelni a karácsonyi ajándékot, mint plázákban tülekedni, sorba állni a próbafülkénél, zsúfolt parkolókban róni a köröket szabad helyért. A felmérések szerint a hazai online kiskereskedelem forgalma az idei év első kilenc hónapjában csaknem 20 százalékot növekedett a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ez a szám vélhetőleg még meggyőzőbb lesz, az online üzletek jó része ugyanis az év utolsó másfél hónapjában bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. A karácsonyi vásárlási őrület az újabban nálunk is népszerű fekete péntekkel kezdődik. Ezekben a napokban – ma már általában egy egész hosszú hétvégén – óriási kedvezményekkel juthatunk hozzá a kiszemelt árucikkekhez. Az eNet felmérése alapján tavaly 2,1 millió felnőtt internetező vásárolt a fekete pénteken. Bár az idei forgalomról még nincs adat, azt lehet tudni, hogy az idén több mint 3,3 millió felnőtt magyar internetező tervezte, hogy e napokra időzíti vásárlását.
Az 50–70 százalékos árengedmény jelentős, ám a csalódásunk is legalább ekkora lesz, ha például a megrendelt cipő egyik fele barna, a másik fekete, vagy éppen a kabát két számmal kisebb. Még rosszabb, ha a pénzünkért nem kapunk semmit. A nem megfelelő árut természetesen vissza lehetne küldeni, a kifizetett pénzt vissza lehetne igényelni, de ehhez legalább azzal tisztában kell lenni, hogy mégis kitől rendeltünk. A csaló online cégek egyik trükkje éppen az, hogy a vásárlók nemhogy kapcsolatba lépni nem tudnak az áruház üzemeltetőivel, de még arról sincs fogalmuk, hogy egyáltalán kinek utalták el a pénzüket. A szélhámosok előszeretettel hirdetnek a közösségi portálokon. E virtuális piacokon még könnyebb átverni a vevőt.
Klausz Melinda közösségimédia-szakértő szerint sokan túl tágan kezelik a webáruház fogalmát. Például Facebookon közzétett fényképek alapján rendelnek terméket, és a megrendelést is üzenetben küldik el. – Ha megbízható webáruháztól rendelünk, a közösségi portálon közzétett hirdetés kivezet a Facebookról az adott cég oldalára, ahol kosárba tudjuk tenni a terméket, elolvashatjuk az általános szerződési feltételeket. Ha Facebook-üzenetben rendelünk, egyik feltétel sem teljesül – fejti ki Klausz.
Persze ha webáruházból rendelünk, akkor sem árt figyelni néhány dologra. Például hogy titkosított-e a böngészési forgalom, azaz a böngésző címsorában szerepel-e a https jelölés. Ha biztonságos a kommunikáció az ügyfél és a szerver között, akkor nem érhet bennünket az a meglepetés, hogy később visszaélnek az adatainkkal, vagy kéretlen üzenetek áradata zúdul e-mail-címünkre.
A szakértő szerint jó, ha vetünk egy pillantást az url-re, más néven webcímre is. Gyanús, ha egy világmárka neve szerepel benne valamilyen változatban, például olcsogasfarmer.hu vagy akciosnikecipo.com, ugyanis az adott márka neve csak a hivatalos webshop címében lehet ott. Legyünk résen, ha rossz minőségű fényképeket, helyesírási hibáktól hemzsegő termékleírásokat tesznek közzé a weboldalon, valamint ha tízezerért kínálnak mondjuk egy Rolex órát. Ha túl olcsó a termék, jó eséllyel hamis árut akarnak a nyakunkba sózni. A leginkább akkor gyanakodjunk, ha az oldalon nem találjuk a cégadatokat, az adatvédelmi nyilatkozatot, az ügyfélszolgálat elérhetőségét, az általános szerződési feltételeket. – Az álweboldalak működtetői általában nem fordítanak kellő gondot arra, hogy a törvény által előírt szabályoknak megfeleljenek – taglalja a szakértő. Szerencsére már léteznek olyan weboldalak – Magyarországon például ez –, ahol a súlyos jogsértést elkövető webáruházak adatait megtekinthetjük.
Az általános szerződési feltételeket azért sem árt alaposan átolvasni, mert onnan derül ki az is, hogy milyen feltételekkel lehet elállni a vásárlástól, vagy hogy mennyi időn belül kell visszaküldenünk az árut, ha nem vagyunk vele elégedettek. Előfordulhat, hogy az áruház a kifizetett összeget nem adja vissza, a vevő legfeljebb levásárolhatja a visszaküldött termék árát. Ez kellemetlen meglepetés lehet egy olyan webáruház esetében, amelyik csak négy-ötféle terméket árul. Ha pedig az áru nem érkezett meg, vagy elégedetlenek vagyunk vele, és mégsem tudjuk felvenni a kapcsolatot a webshopot üzemeltető céggel, akkor a fogyasztóvédelemhez vagy az illetékes békéltető testülethez fordulhatunk. Ha mindez nem vezet eredményre, akkor marad a bíróság.
Persze még így sem biztos, hogy viszontlátjuk a pénzünket. Kevesebb az esély a kellemetlen meglepetésre, ha betartunk néhány nem túl bonyolult szabályt. Például nagy értékű árut, műszaki cikket, ékszert csak ismert webáruházakból rendeljünk, valamint vásárlás előtt tájékozódjunk az interneten, például olvassuk el a vásárlói véleményeket. A panaszokból részletesen kiderül, hogy ami a képen mélyfekete, az a valóságban piszkosszürke, a száz százalék pamut tiszta műszál, a pihe-puha ruhadarabbal szöget lehet verni a falba, a márkás cipő silány utánzat. Mindig lesznek vállalkozások, amelyek a vásárlók hiszékenységére alapozva akarnak meggazdagodni. Ha mi, fogyasztók tudatosabban és elővigyázatosabban vásárolunk, akkor valószínűleg a csaló webshopok száma is csökkenni fog.
