Klausz Melinda közösségimédia-szakértő szerint sokan túl tágan kezelik a webáruház fogalmát. Például Facebookon közzétett fényképek alapján rendelnek terméket, és a megrendelést is üzenetben küldik el. – Ha megbízható webáruháztól rendelünk, a közösségi portálon közzétett hirdetés kivezet a Facebookról az adott cég oldalára, ahol kosárba tudjuk tenni a terméket, elolvashatjuk az általános szerződési feltételeket. Ha Facebook-üzenetben rendelünk, egyik feltétel sem teljesül – fejti ki Klausz.
Persze ha webáruházból rendelünk, akkor sem árt figyelni néhány dologra. Például hogy titkosított-e a böngészési forgalom, azaz a böngésző címsorában szerepel-e a https jelölés. Ha biztonságos a kommunikáció az ügyfél és a szerver között, akkor nem érhet bennünket az a meglepetés, hogy később visszaélnek az adatainkkal, vagy kéretlen üzenetek áradata zúdul e-mail-címünkre.
A szakértő szerint jó, ha vetünk egy pillantást az url-re, más néven webcímre is. Gyanús, ha egy világmárka neve szerepel benne valamilyen változatban, például olcsogasfarmer.hu vagy akciosnikecipo.com, ugyanis az adott márka neve csak a hivatalos webshop címében lehet ott. Legyünk résen, ha rossz minőségű fényképeket, helyesírási hibáktól hemzsegő termékleírásokat tesznek közzé a weboldalon, valamint ha tízezerért kínálnak mondjuk egy Rolex órát. Ha túl olcsó a termék, jó eséllyel hamis árut akarnak a nyakunkba sózni. A leginkább akkor gyanakodjunk, ha az oldalon nem találjuk a cégadatokat, az adatvédelmi nyilatkozatot, az ügyfélszolgálat elérhetőségét, az általános szerződési feltételeket. – Az álweboldalak működtetői általában nem fordítanak kellő gondot arra, hogy a törvény által előírt szabályoknak megfeleljenek – taglalja a szakértő. Szerencsére már léteznek olyan weboldalak – Magyarországon például ez –, ahol a súlyos jogsértést elkövető webáruházak adatait megtekinthetjük.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!