A hagyományosnál kevésbé ártalmas az e-cigi – vagy mégsem?

Érvek és ellenérvek az elektromos cigarettával kapcsolatban. Számos veszélyt hordoz, főként a fiatalokra nézve.

Ennek hátterében az áll, hogy ha rendszeresen e-cigarettázik a fiatal, akkor lassan tudatosodnak benne a sokszor hangoztatott egészségi veszélyek is. Hiába kezdte először esetleg épp abban a tudatban, hogy ez „egészségesebb”, mint a rendes cigaretta, ez a tudatosság lassan füstbe megy. Pontosan ugyanazok a pszichikai védekező mechanizmusok kezdenek működni náluk, mint a dohányosoknál:

hiába tudnak a kockázatokról, azokat kizárják gondolkodásukból, úgy érzik, ők nem érintettek.

A vizsgálat szerint az e-cigarettázókat sokkal kevésbé foglalkoztatják a dohányzás veszélyei, ezután pedig sokkal könnyebben átszoknak a hagyományos cigarettára.

A kanadai Waterlooi Egyetem kutatói, akik 44 ezer iskolás megkérdezése után ugyanerre jutottak, ugyanakkor megjegyzik, hogy az ok-okozati viszony nem egyértelmű. Úgy találták, hogy az e- és a meggyújtandó cigarettát is azok próbálják ki, akik hajlamosabbak a veszélyes viselkedésre. Így előfordulhat, hogy nem az e-cigi okozza a későbbi dohányzást, hanem mindkettőt ugyanazok a háttérben húzódó pszichikai faktorok mozgatják.

Tehát az e-cigaretta veszélyes lehet abban az értelemben, hogy a korábban nem cigarettázók általa később sokszor rászoknak a rendes cigire is. Ez azonban még mindig nem mond semmit arról, hogy

maga az e-cigaretta mennyi mérget juttat szervezetünkbe. Nos, sokkal kevesebbet, mint elődje.

2017-ben több összefoglaló tanulmány is megjelent, amelyek mind ezt valószínűsítik. A legnagyobbat a brit rákkutató intézet, a Cancer Research UK megbízásából készítették a University College London és más egyetemek kutatói. Dohányosokkal olyan e-cigarettázókat hasonlítottak össze, akik 16 hónappal korábban letették a rendes cigit, és áttértek az e-változatra. Az eredmények szerint az e-dohányosok szervezetében sokkal alacsonyabb volt sok karcinogén (rákkeltő) anyag szintje, illetve más, bizonyítottan egészségkárosító vegyület koncentrációja, mint azokéban, akik továbbra is dohányt égető cigarettát szívtak. De ez a jótékony hatás csak akkor volt tapasztalható, ha az e-dohányosok tényleg teljesen letették a cigarettát.

Ha csak csökkentették az elszívott szálak mennyiségét, és ezeket elektromossal helyettesítették, az semmit sem ért.

A St. Andrews-i Egyetem kutatói a dohányfüst és az e-cigarettából kiáramló gőz összetételét hasonlították össze. Az ismert karcinogén anyagok koncentrációjából megbecsülték, hogy egy életen át tartó hagyományos és e-dohányzás mekkora kockázatot jelent a rák kialakulásában. Úgy becsülik, hogy az e-cigaretta veszélyessége alig 1 százaléka a rendes cigiének. E jelenség háttere nem nevezhető rejtélyesnek, hiszen a hagyományos cigaretta egészségkárosító mivolta a benne lévő dohány és a papír elégetésén alapszik. Ha ezeket az összetevőket kivonjuk, várható, hogy a veszély csökkenni fog. Tehát biztonsággal kijelenthető – vonja le a következtetést a The Guardian –, hogy az e-cigaretta a hagyományosnak valóban kevésbé egészségkárosító alternatívája.

A Nature kiadójához tartozó Scientific Reports folyóirat ugyancsak tavalyi cikke tovább erősíti ezt a vélekedést. A szicíliai Cataniai Egyetem orvosai olyan, napi rendszerességgel e-cigarettázó emberek egészségét követték nyomon 3,5 éven keresztül, akik rendes cigarettát sosem szívtak korábban. Őket hasonlították össze a kontrollcsoporttal, amelyet soha semmilyen cigarettát (e-t sem) nem szívó emberek alkottak. Számos életfunkciójukat vizsgálták, így súlyukat, vérnyomásukat, pulzusukat és persze a tüdőműködésüket jellemző értékeiket (a kilélegzett nitrogén-oxidok és szén-monoxid szintjét). Emellett CT-t csináltak a tüdejükről is, betegség nyomai után kutatva.

Az eredmények szerint 3,5 évnyi rendszeres e-dohányzás semmilyen diagnosztizálható változást nem okozott az alanyoknál.

Sem a mérhető értékekben, sem a komputertomográfos felvételeken nem látszott semmi, ami megkülönböztette volna az e-dohányosokat a teljesen absztinensektől. „Nem találtuk bizonyítékát annak, hogy a hosszú távú e-cigarettázás egészségi ártalmakkal járna a viszonylag fiatal emberekben, akik rendes cigarettát soha nem szívtak” – nyilatkozta a kutatás vezetője, Riccardo Polosa.

Nagy-Britanniában ezek a felfedezések lassan kezdenek átszüremleni a közegészségügyi hatósági irányelvekbe is. Több orvosszakmai szervezet, így a háziorvosok királyi kollégiuma vagy a brit orvosszövetség is olyan állásfoglalásokat adott ki, amelyek a dohányosokat az e-cigarettára való áttérésre biztatják, és az eszközt több állami ügynökség is felvette a leszokást segítő módszerek közé. A britek ezzel a hozzáállásukkal azonban szinte egyedül vannak (bár például Új-Zéland és Kanada is lazított az e-cigaretta szabályozásán az utóbbi időben).

A legtöbb országban továbbra is ismeretlen hatású, veszélyes eszköznek tartják az e-cigarettát, és még sokkal jobban tiltják, mint a rendes cigit.

Vannak olyan tudományos adatok is, amelyek alátámasztják ezt a tartózkodást. Az e-cigarettázás korántsem veszélytelen szenvedély. Sok termék nikotint tartalmaz, amely igen addiktív drog, így az e-cigaretta által is nikotinfüggővé válnak a fogyasztók. A nikotin önmagában is mérgező. Az e-cigaretták gőze akár nehézfémeket is tartalmazhat, és az Észak-karolinai Egyetem felfedezése szerint nemcsak hogy a hagyományos cigarettához hasonló immunválaszt vált ki az emberben, de olyan reakciót is, amely egyedi, a rendes ciginél nem tapasztalt. Ez pedig arra utal, hogy

a belélegzett aeroszolban olyan vegyületek is vannak, amelyek egészségkárosítók, és különböznek a korábban ismertektől.

Az e-cigaretta az immunreakció szempontjából fontos gének működésére is ugyanolyan erősen hat, mint a hagyományos. Azt azonban maguk a kutatók is megjegyzik, hogy e-cigarettázó alanyaik korábban szinte mindannyian rendes dohányosok voltak, így nem tudják biztosan, hogy a fehérjék mely szenvedély eredményeképpen jöttek létre.

Hazánkban az e-cigaretták forgalmazásának, használatának törvényi szabályozása szinte teljesen megegyezik a hagyományos dohánytermékekre vonatkozó jogszabályokkal. 2016-ig e-cigarettát is kizárólag a trafikokban (nemzeti dohányboltokban) lehetett kapni, de ezt két éve annyiban lazították, hogy azóta az e-cigarettára specializálódott szaküzletek is árulhatják (újra) őket. A fiatalkorúak védelméről szóló jogszabályokat azonban itt is be kell tartani, tehát 18 év alatti vásárlókat tilos kiszolgálni.

Szívni ugyanott lehet az e-cigarettát, ahol egyébként is lehet dohányozni, tehát középületekben, megállókban, zárt vendéglátóhelyeken nem lehet pöfékelni.

Az e-cigaretták szabályozása körül legutóbb tavaly novemberben történhetett volna változás. Ekkor az Alkotmánybíróság elutasította egy magánszemély beadványát, amely alkotmányellenesnek tartotta a nem dohányzók védelméről szóló törvény egyes rendelkezéseit, történetesen azokat, amelyek az e-dohányosokat is arra kényszerítik, hogy csak a dohányzásra kijelölt helyeken szívják a gőzt. A beadványt megfogalmazó érvelése szerint az e-cigaretta nem fenyegeti a környezetében élők egészségét, ellenben ha ő a többi (hagyományos) dohányos között kényszerül e-cigit szívni, az – nem dohányzóként – súlyosan károsíthatja az ő egészségét. Az Alkotmánybíróságot azonban nem hatották meg ezek az érvek, szerintük ugyanis a törvények az e-cigarettázást ugyanolyan károsnak tartják, mint a dohányzást. Ilyenformán az e-cigizők maguk is dohányosoknak minősülnek, a nem dohányzók védelméről szóló törvény viszont elsődlegesen a nem dohányzók egészséghez fűződő jogait védi és csak másodlagosan a dohányosokéit.

Így továbbra sem lehet bárhol kiengedni a gőzt.