Olasz adóbevándorlók kicsiben és nagyban

A Gucci vezérigazgatójának trükkös munkaszerződése svájci és luxemburgi kitérővel.

Milánóból és környékéről reggel 7 óra körül több mint 60 ezer olasz kel útra, hogy svájci munkahelyére idejében odaérjen. Két tényező motiválja a napi ingázást. Egyrészt Svájcban az éves átlagfizetés meghaladja a 63 ezer eurót, Olaszországban ennek felét sem keresik meg a munkavállalók. Másrészt akinek a határ húsz kilométeres körzetén belül van a hivatalos lakhelye, csak Svájcban kell adót fizetnie, ami jóval alacsonyabb az olasz átlagnál. Így nem csoda, hogy sok olasz próbál szerencsét az északi szomszédnál.

Ezek a munkabevándorlók viszont csak kispályások az olyan adóbevándorlókhoz képest, amilyen például a Gucci vezérigazgatója, Marco Bizzarri. A francia Mediapart nevű információs oldal jutott hozzá a dokumentumokhoz, melyek alapján a szövevényes ügyletet föltárták. Ezeket aztán az EIC újságírói konzorcium, köztük az olasz L’Espresso vizsgálta meg részleteiben. (A L’Espresso a Gedi kiadócsoporthoz tartozik, ami a balközép La Repubblicának is tulajdonosa.)

A francia óriás, a több mint 12 milliárd eurós Kering-csoport bevételeinek majdnem felét a Gucci teremti elő, valamint a Bottega Veneta, a Brioni, a Sergio Rossi, de az Yves Saint-Laurent márka is ennek a holdingnak a tulajdonában áll. Bizzarrit 2014 végén nevezték ki a Gucci vezérigazgatójának, előtte öt évig a Bottega Venetát vezette. A szaklapok a történelmi márka nagyszerű újraindítását ünnepelték. A menedzser olyan értékes volt a Gucci számára, hogy a tulajdonos, a francia milliárdos, Francois-Henri Pinault évente nettó 8 millió eurós fizetést ajánlott neki.

Ebből a nyolcmillióból az olasz adóhatóság 2016-ban csak 1,2 milliót eurót látott a törvényes 4,2 helyett. Hogyan tudott 3 milliót spórolni az ügyes vezető? Úgy, hogy csupán 2,5 milliót kap az olasz törvények szerint.

A pénz kétharmada – 5,5 millió euró – egy luxemburgi székhelyű kisvállalat bankszámláiról származik. Bizzarrit már akkor is ez a cég alkalmazta, amikor a Bottega Venetában dolgozott. Így az itt keresett jövedelem 2010–2016 között mindvégig titokban maradt a római adóhatóságok előtt. Az EIC vizsgálata szerint ez azt jelenti, hogy az elmúlt években összesen körülbelül 14 millió eurót takarított meg a vezető.

Emellett az olasz szabályokat nemcsak Bizzarri, hanem a Gucci előnyére is kijátszotta a Kering, mert így nagymértékben csökkentek a csoport elnökéhez kötődő különböző járulékos költségek. Bizzarrinak azért nem kellett a luxemburgi származású jövedelem után adót fizetnie, mert az ottani törvény előírja, hogy nem keletkezik helyben adókötelezettség, ha a jövedelmet külföldön állítják elő – a Gucci esetében Olaszországban, ahol a cég székhelye található. Bizzarri tehát nem volt köteles jövedelme után adót fizetni.

És van még egy adózási trükk. Ugyan a menedzser Milánóban él és dolgozik, de évek óta egy svájci lakásba van bejelentve az olasz nyelvű Ticino kantonban, Vico Morcote településen. Bizzarri ugyanis itt az átalányadózás kiskapuját tudta választani. Az adó mértékét az adófizető vagyonának és kiadási kapacitásának megfelelően számítják ki Svájcban. A végeredmény, azaz a kifizetendő összeg viszont a közigazgatással folytatott tárgyalások eredménye. Csak a gazdagokra és a szupergazdagokra vonatkozik ez a szabály, akik közül pont emiatt a kiskapu miatt több ezren áthelyezték rezidenciájukat Olaszországból az Alpokon túlra. A berni adóhatóságokat nem érdekli az ilyen adóbevándorlók teljes bevétele, úgy vannak vele, hogy azok biztos kifizetik a rájuk rótt adóterheket, ha más típusú jövedelmük van külföldön. Az EIC újságírói konzorciuma által összegyűjtött információk szerint Bizzarri 500 ezer svájci frank (kb. 425 ezer euró) fix összegű megállapodást kötött, ami után valamivel kevesebb mint 150 ezer euró adót fizet. Ez volt számára gyakorlatilag a belépőjegy Svájcba, Ticino kantonbeli háza pedig adómenedékként működik.

A multinacionális divatcég nem új szereplő az adóügyi incidensek terén Olaszországban. Hónapok óta milánói ügyészek vizsgálják az üzleteit, mert a gyanú szerint a márka több mint egymilliárd euró adót tüntetett el a római adóhatóság elől úgy, hogy bevételeinek nagy részét egy külföldön működő kapcsolt vállalatnak továbbította. Ismét Svájcba vezetett a nyomozás, és ismét Ticino kantonba. A Kering holding hatalmas raktárat hozott létre a bellinzonai logisztikai központhoz közel a Luxury Goods International (LGI) cégen keresztül. A nagy helyre szükség is van, mert az ügyészség feltételezése szerint a Toscanában gyártott ruhákat a Gucci mind eladja az LGI-nek. A svájci hangárban az árut átcsomagolják, és innen küldik tovább a világ minden pontjára, így például vissza Olaszországba is.

Mivel Svájcban az adó feleakkora sincs, mint Olaszországban, a svájci kör teszi lehetővé, hogy a cég nyerjen az adójátszmán. Az ügyészek szerint az így értékesített ruhák utáni adó Olaszországot illette volna, mert itt gyártották őket. Egyébként a gyanúsítottak között szerepel maga Bizzarri is. A helyi önkormányzatokkal kötött megállapodásnak köszönhetően az LGI aprópénzt fizetett több mint 800 milliós nyereség után.

A Kering-csoport és a Gucci kijelentette, hogy minden Olaszországban esedékes adót, legyen szó a cégről vagy bármely alkalmazottjukról, maradéktalanul befizettek.

Luxuscikkek, műtárgyak és Salma Hayek

Francois-Henri Pinault nagyvilági figura, felesége Salma Hayek; apjától, Francois Pinault-tól vette át a Kering vezetését. A családé még a Christie’s aukciósház, négy borászat, három francia kiadó és több mint 3000 műtárgy. Így az öreg Pinault a Forbes 2017-es listáján 63. helyezést ért el.