A statisztikákból kiderül, hogy a hagyományosan bringaszezonnak tartott tavasz közepétől ősz közepéig tartó időszakban mindig meghaladta a bérlések száma a havi ötvenezret, júniustól szeptemberig a havi nyolcvanezret is. És valóban: tavaly nyáron a belvárosban sokat lehetett látni a világoszöld bringán suhanókat.
Pedig a 2014. szeptember 8-án elindult rendszer nem volt sikerre ítélve. Amint arról az első fél év tapasztalatai után beszámoltunk, a Bubi termináljai néha meghibásodnak, a biciklik nehezek – a tömör gumikerekek miatt – és nehezen tekerhetőek, az elektronikus lakatok használata sem egyszerű. Ám ahogy már akkor is írtuk: a BKK sorra nyitja az új állomásokat és szívesen fogadja a fogyasztói visszajelzéseket is. A rendszer pedig talán épp emiatt sikeres: 2014 szeptemberétől 2015 novemberéig több mint egymillió bérlést regisztráltak, akkor már több mint kétmillió kilométert tettek meg zöld bringán a fővárosiak.
Illetve, azt nem tudni pontosan, hogy kik használják a Bubit. Hipotézisünk szerint sok Budapesten tanuló külföldi diák és turista is igénybe veheti a nyugat-európai pénztárcához mérve nem túl drága szolgáltatást: egynapos jegyet 500 forintért lehet váltani, amellyel alkalmanként fél órát lehet ingyen tekerni. Azaz ha a turista vagy diák elindul szállásáról a belvárosba, ahol leteszi a bringát 25 perc tekerés után, csak a napijegyért kell 500 forintot fizetnie – és még a reggeli testmozgás is megvolt. Erre rákérdeztünk a BKK-nál is, de kiderült, hogy nem vezetnek külön nyilvántartást a külföldi használókról.
A rendszer sikerességét jelzi, hogy 2015-ben összesen 651 592 bérlést regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 1785-ször használtak bubis biciklit a fővárosban. A már említett április–októberi időszakban 447 746 kölcsönzés volt, ebben a 213 napban tehát naponta átlagosan 2102 alkalommal pattantak a zöld bringákra az emberek. A 2016-os év első két hónapjának adatai is bizakodásra adnak okot: mind januárban, mind februárban több bérlést regisztráltak, mint 2015 azonos hónapjaiban. A BKK kiemelte: a kölcsönzések száma februárban, a 2015-ös év ezen időszakához képest 29,4 százalékkal emelkedett.
Oké, ezek valóban komoly számok, de vajon megéri-e fenntartani a rendszert? A BKK szerint ez a kötelességük: állításuk szerint Budapest a Mol Bubi rendszert a közszolgáltatási szerződésben szereplő tevékenységként, Budapest Főváros közösségi közlekedési rendszerének kiegészítőjeként működteti. Az alternatív közlekedési módot nyújtó Bubit szerintük „megéri fenntartani, hisz a felhasználók a rendeltetésének megfelelően, a közösségi közlekedés alternatívájaként, más közlekedési eszközökkel kombinálva, rövid távú utazásokra használják”.
Elárulták: évente több mint negyedmilliárd forintból, pontosabban 260 millióból működtetik. Azaz, ha összevetjük ezt az adatot a 2015-ös bérlések számával, kijön, hogy egy bringabérlés 400 forintba kerül a fenntartónak. Persze azt nem tudni pontosan, mekkora bevételek folynak be a bérlésekből – ugyan erre is rákérdeztünk, de nem kaptunk választ –, ha valaki egy napijeggyel egy alkalommal használja a biciklit, akár még nyereséges is lehet a biznisz.
