Folyamatosan akciózik a Bubi, iszonyúan olcsón juthat fővárosi kerékpáros közlekedési lehetőséghez, akinek kedve van hozzá. Még most is kapható az indulási kedvezményként meghirdetett 12 000 forintos éves bérlet (alig drágább egy havi BKV-bérletnél), de félévnyi használatért sem kell fizetni 8000 forintnál többet. Sőt, elárulunk valamit, amit még mindig nem tudnak elegen: egy kártyával egyszerre nem is egy, hanem négy ember utazhat, ami a szó legszorosabb értelmében közösségi közlekedéssé teszi a zöld vashattyút. Így történt, hogy karácsonykor a szinte tavaszias időben Bubival jártam be legjobb barátaimmal a belvárost és a budai Duna-partot, ami szintén maradandó közösségi élmény volt. Jelenleg is közösen használunk egyetlen kártyát, és nagyon jól van ez így.
Okozott bosszúságot is az egyébként egy év késéssel (bővebben erről keretes írásunkban) indult rendszer: éppen amikor első alkalommal használtam, a lakatolás nem sikerült valami parádésan, és letiltott a kártyám pár hétre, de miután benyargaltam a Deák téri „ügyfélfogdába”, elrendeződött az ügyem, pedig ha mélyen magamba nézek, lehet, hogy én voltam óvatlan vagy figyelmetlen, erre nem emlékszem pontosan. A lényeg, hogy azóta egyetlen alkalommal sem volt probléma a Bubival, hacsak az nem, hogy a Hősök terétől a Déliig nem sikerült a szükséges 30 percen belül odaérnem, de emiatt is csak magamra vethetek, mert közben volt vagy 8 Bubi-állomás, ahol cserélhettem volna biciklit, onnantól pedig újra ketyeg a fél óra. Sebaj, a szolgáltatás része az is, hogy a 12 000 forintos kártyához jár 5000 forintnyi „plusz” használat éppen az ilyen esetekre, amikor elvéti az ember az odaérést, vagy valami más problémája akad a közlekedés során. Mert akad.
Ne szaporítsuk tovább a szót, drón módjára emelkedjünk fel a nyeregből pár száz méteres magasságba és nézzük át, hogyan üzemelt a rendszer az elmúlt fél évben! Felriasztottam a Mol Bubit üzemeltető BKK-t, és a következőkről tájékoztattak írásban – egész gyorsan összerakták a válaszokat a terjedelmes kérdéssorra.
A rendszerbe jelenleg 75 gyűjtőállomás és 1100 kerékpár tartozik. A március elejéig tartó téli üzemben valamennyivel kevesebb zöld bringa volt az utcákon, ekkor végeztük el a kerékpárok éves karbantartását
– na, mondom, ez már szolgáltatás! És ez nem a fizetett lelkendezés, de gondoljunk bele: hol tartott a közösségi közlekedés mondjuk öt éve ehhez képest? Egyébként meg azért nem 76, mert a Batthyány téren a fonódó építése miatt kikapáltak egy terminált átmenetileg Olvassunk tovább!
A Bubi megvalósításával párhuzamosan – a főváros kiemelt közlekedésfejlesztési beruházásainak részeként – folyamatosan nyitjuk meg azokat az egyirányú utcákat, amelyekben mindkét irányban lehetővé tesszük a kerékpározást, ezekben bevezetjük a gépjárművek ferdén tolatva parkolását. A tapasztalatok szerint ugyanis ez nagyobb biztonságot jelent minden közlekedő – a gyalogosok, a kerékpárosok és az autósok – számára.
(A bemutatóvideón az is szerepel, mit tegyen, akinek nincs bérletkártyája, vagy akinek van, de otthon felejtette )
A VII. kerületben 16 útszakaszon – összesen több mint 6,1 kilométer hosszban –, a VI. kerületben pedig 11 egyirányú utcában összesen 5,3 km hosszban teremtették meg a kétirányú kerékpározás lehetőségét, de a fejlesztéseknek koránt sincs vége. Cél, hogy a kerékpározás részaránya a főváros közlekedésfejlesztési stratégiájában, az úgynevezett Balázs Mór-tervben foglaltaknak megfelelően 2030-ig 10 százalékra növekedjék.
Ha valaki azt hinné, hogy ezt a rendszert lehet a nyolcvanas évek tempójában, alkalmatlan emberek tömegeivel üzemeltetni, téved. Ez egy másik világ már.
A BKK Bubit üzemeltető csapata 7 főből áll. Ők ellenőrzik az üzemeltető Közbringa Kft. munkáját, kivizsgálják a panaszokat, szakmai tanácsaikkal részt vesznek a bővítés előkészítésében, ezeken kívül természetesen ellátják a napi üzemeltetési háttérfeladatokat. Az utcai logisztikát, a kerékpárok és a gyűjtőállomások szervizelését, takarítását a BKK Zrt. által megbízott Közbringa Kft. végzi jelenleg 33 fővel.
Hogy az eredeti Bubi-tervek hány százalékban valósultak meg, ez ügyben a cégnél elégedettek, sőt!
Az előzetes várakozásoknál többen használják a zöld kerékpárokat: csúcsidőben, jó időjárás esetén rendre napi 4000 feletti a bérlések száma. Honlapunkon és a közösségi oldalakon folyamatosan tájékoztatunk a közbringarendszeren alkalmazott műszaki megoldásokról, a használati szokásokról, a kerékpározás előnyeiről, valamint a városra kifejtett pozitív hatásairól
– szépíti tovább a képet a BKK.
Aztán azt kérdezem, melyek a leggyakoribb panaszok a rendszerrel kapcsolatban – legyen szó akár a bringákról, a parkolásról, az egyenlegről vagy a terminálok működéséről.
Tapasztalataink azt mutatják, hogy az extra támasz használata okozza a legtöbb nehézséget, de ennek egyszerűsítésén már dolgozunk. Sajnos sokan figyelmen kívül hagyják, hogy amennyiben a gyűjtőállomás valamilyen okból éppen nem üzemel, akkor az extra támaszra helyezett kerékpárt sem tudja visszavenni a rendszer, tehát a használati díjat tovább számolja, ez pedig az ügyfelek egyenlegének csökkenéséhez vezet
– nos igen, ez baj. A kerékpárok tekerése és az elektronikus lakat használata ugyancsak megosztja a felhasználókat: a panaszok egy része nehéz tekerésről, nagy gördülési ellenállásról számol be, amit a tömör gumi okoz. A defektmentes gumi nagy előnye ugyanakkor, hogy a kerékpározást biztonságosabbá teszi és gazdaságosabban üzemeltethető. A KüllőnÉlőn is többször elsírtam magam amiatt, hogy a járdákról mi mindent söpörnek az utak szélére, amibe aztán az ott haladó bringás úgyis belehajt, és ha nem tömörgumis bubis, kész a baj. A BKK ugyanakkor továbbra is vizsgálja, milyen megoldással lehetne javítani a zöld bringák gördülékenységén, hogy még élvezetesebb legyen a kerékpározás amellett, hogy az üzemeltetés költségei sem nőnek jelentősen. A terminálokon egyébként gyakran találkoztam külföldi turistákkal, akik bizalmatlanul álltak az alkalmi jegy vásárlásához a 25 ezres kaució miatt, nyilván olyan országokból érkeztek, ahol nincs ilyen durva foglalóra szükség
A „prédikáción” túl futotta felhasználói vélemények begyűjtésére és figyelembe vételére is, így nő ki a földből 21 új gyűjtőállomás, 616 dokkolóhellyel, 50 biciklivel.
Ezt a fejlesztést a tavaly befolyt mintegy 180 millió forintos kötbérből (mondjuk ki: talált pénzből – a szerk.) tudja megvalósítani a BKK. A 21 új gyűjtőállomás közül néhánynak a pontos helyéről még tart az egyeztetés az illetékes önkormányzatokkal, de a közlekedési beruházások is befolyásolhatják a gyűjtőállomások végleges helyszínét.
Mindemellett bármi gyanús van, érdemes egyből felmenni a Facebookra, mert ott tényleg a légypisszenésről is igyekeznek tájékoztatni. Valljuk be, ezt sem szoktuk meg mondjuk az elmúlt évtizedekben.
A BKK példát is mond arra, amikor felhasználói visszajelzés hatására változtattak valamilyen rendszerelemen.
A már említett szoftverfejlesztés ilyen, mely az extra támaszokon „parkolás” üzemmódban hagyott kerékpárok problémáját orvosolja. A most készülő megoldás eredményeként nem csökken majd azoknak az ügyfeleknek az egyenlege sem, akik az extra támaszokon nem a megfelelő módon adják vissza a zöld bringákat.
Még tovább provokáltam: például a pár méteres körzetben 3 gimnáziumot is felvonultató, forgalmas közlekedési átszállóhely budai Krisztina téren lesz-e Bubi-állomás? A kérdés annál is indokoltabb, hisz a Bubi hitvallásában szerepel, 300-600 méterre legyenek egymástól az állomások, hogy azok gyalogosan is jól megközelíthetőek legyenek, de a közeli Déli pályaudvar szűk, a kicsit távolabbi Döbrentei tér bő egy kilométerre van.
Terveink szerint a Krisztina téren a most tavasszal esedékes bővítéskor nem lesz új gyűjtőállomás
– hangzik a kategorikus válasz, ugyanakkor megtudtuk, az I. kerületben két további helyszínt kapcsolnak be a Bubi rendszerébe: az Alagút utcánál és a Márvány utcánál terveznek gyűjtőállomást létesíteni, ám ezek a lehetséges helyszínek még nem kapták meg a szükséges engedélyeket. Az Alagút utca egyébként majdnem a Krisztina tér
Jó hír tehát van dögivel, a tapasztalatok sem rosszak, ami kellemetlenség volt, azok folyamatosan tűnnek el a rendszerből. Valóban iszonyúan nagy a Bubi biciklik tehetetlensége, és emiatt borzalmasan lassúak is, de nem maratoni távok megtételére találták ki, és például a Zeneakadémia vagy más „csinos” helyek közelében is van állomás, sokan szaladgálnak át a körúton a Király utcánál öltönyben, sőt, hangszerekkel is a Nagykörúton. Ahol a kerékpározás azért igen bonyolult. De ez már egy másik történet.
