Tavaly Jada Pinkett Smith, Will Smith felesége bevallotta a beszélgetős műsorában, hogy éveken át a súlyos szexfüggőség-problémájával küzdött.
– Nem az a kérdés, hogy mit csinálsz, hanem hogy hogyan viszonyulsz hozzá. Hogy miért teszed. Azzal semmi gond nincs, ha szeretsz sokat szexelni, de az már nem normális, ha mindent így akarsz megoldani. Ez az, amire fontos odafigyelni – mondta a színésznő. Szexfüggőnek tartotta magát többek között Russel Brand, Michael Douglas, David Duchovny, Colin Farrell és Rob Lowe is. A hírességek vallomásai segíthetnek megérteni ennek a problémának a hátterét, csökkenthetik az érintett hétköznapi emberek szégyenérzetét. Fontos, hogy az emberek legyőzzék önmagukat, beismerjék, hogy gond van a szexuális életükkel, és merjenek segítséget kérni.
MI A SZEXFÜGGŐSÉG?
A szexfüggőség – amibe a maszturbálás is beleértendő – az addiktív viselkedészavarok közé tartozik: egyfajta kényszert és függőséget jelent, olyan csillapíthatatlan nemi vágyat, amely kontrollálatlan reakciókhoz vezet. A szexuális tevékenység és a kielégülés keresése az érintettek egész életvitelét áthatja. Olyan, az intenzív szexuális vágy megszüntetésére irányuló magatartás, amely számos negatív következménnyel jár: gondok adódnak a munkahelyen vagy az iskolában, a társas kapcsolatok sérülnek, az érdeklődés hiánya figyelhető meg az élet szinte minden területén.
LÉTEZIK EGYÁLTALÁN?
A szexfüggőség megítélése ellentmondásos még a szakemberek között is. Az egyik tábor kételkedik abban, hogy a szex függőséget okozhat, és úgy véli, hogy ez inkább egy neveltetésből, kulturális különbségekből adódó, szégyenteljesnek tartott címke (például az erősen vallásos családokban nevelkedőknél fordulhat elő). Az ezzel a problémával küzdőknek bűntudatuk van a szex miatt, és mivel vágynak a testi örömökre, könnyen szexfüggőnek minősítik magukat.
Orvosi szempontból önálló kórképként még nem szerepel, de a viselkedési addikciók csoportjába beletartozik, a kritériumait pontosan meghatározni nem lehet.
Számszakilag nem meghatározható az sem, hogy milyen gyakoriság jelez már szexfüggőséget, így a diagnózis felállításakor ez sem lehet mérvadó adat. A probléma a szakemberek számára onnan ismerhető fel, hogy a pácienst a szexuális aktusoknál a kényszer vezérli, azaz ha nincs meg a napi, heti aktusszám, akkor feszültté válnak, mint a kábítószeresek, akik nem jutnak az adagjukhoz. Ilyenkor a szexfüggők már csak azzal tudnak foglalkozni, hogy a szükségleteiket – amelyek nem is valósak – kielégítsék. Erre mondják azt a pszichológusok, hogy ez a tevékenység az életet már átitatja, az elvonás már feszültséget, rossz közérzetet okoz, az érintett nem tudja megtartóztatni magát. Innentől kezdve beszélhetünk szexfüggőségről.
