Az aktív életmód és gyaloglás élettani hatásai

Vajon mi számít aktív életmódnak? Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus írásából kiderül.

Forrás: pexels

Az aktív életmód, a rendszeres testmozgás sok pozitív előnnyel bír, többek között a vastagbéltumor és az epehólyag különféle megbetegedéseit is segíthet megelőzni. De vajon mi számít aktív életmódnak? Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus írásából kiderül.

A fizikai aktivitás fokozatosan központi tényezővé vált a nem fertőző, úgy nevezett civilizációs betegségek megelőzésében. Gasztroenterológiai centrumként kiemelten fontos számunkra, hogy a székrekedés és a gyakran ennek következtében megjelenő diverticulosis, a vastagbéltumor, az epehólyag különböző megbetegedései, valamint a nem alkoholos zsírmáj kialakulása mind kedvezően befolyásolható, áttételesen akár meg is akadályozható testmozgással, az aktív életmód segítségével.

A túlsúly és az elhízás, az inzulinrezisztencia és az ezek talaján kialakuló kettes típusú cukorbetegség – melyek közvetetten hatnak gasztroenterológiai betegségek megjelenésére, lefolyására is – szintén befolyásolhatók, némely esetben kezelhetők testmozgással. A terhességi cukorbetegség, a policisztás ovárium szindróma, az életkor előrehaladtával bekövetkező izomtömegvesztés, a magas vérnyomás, az agyvérzés, a mélyvénás trombózis, a szívinfarktus, a csontritkulás tovább gyarapítják azon kórképek listáját, amelyek sok esetben elkerülhetők a rendszeres fizikai aktivitással!

Fókuszban: a lépésszám

A nemzetközi ajánlásoknak egy felnőtt ember esetében egy napra vetítve 30-60 perc, vagy ha heti nagyságrendet határozunk meg, akkor 150-210 fizikailag aktívan töltött perc felel meg. Ez az a mennyiség, amely már bizonyítottan pozitív hatással bír a betegségek megelőzése szempontjából.

A napi javasolt fizikai aktivitást legegyszerűbb lépésszámban meghatározni. Úszásra, kerékpárra lefordítani sem lehetetlen az ajánlásokat, és bármilyen mozgásforma tökéletes, amit örömmel végez az ember. De a legkézenfekvőbb az egészség eszközeként mindenki számára rendelkezésre álló lépésszám, mely az átlag hétköznapokban is kivitelezhető, és egy okostelefon használatával könnyen mérhető.

Aktivitási kategóriák

A fizikai aktivitás megítélését lépésszámokban kifejezve 2004-ben egységesítették, majd 2008-ban még kicsit tovább finomították a kategóriákat, a következő felsorolás szerint:

< 2500 lépés: Alap aktivitás

2500-4999 lépés: Alacsony aktivitás

< 5000 lépés: Ülő életmód (Átlagos városi értelmiség hétköznapjai, fizikailag még mindig nagyon kezdetleges szintet képvisel.)

Az eddig felsorolt kategóriák megítélésében segítséget jelenthet, hogy az otthonunktól az autóig, az autótól munkahelyig (ülőmunka), majd onnan haza és az útba eső boltokban végzett bevásárlás nagyságrendileg 1500-2500 lépésszámmal végződő napot eredményez.

5000-7499 lépés: Mérsékelt aktivitású életmód (Egy általános, inkább közösségi közlekedéssel kivitelezett nap sport nélkül.)

7500-9999 lépés: Némiképp aktív életmód (Feltételezhető némi tudatos törekvés a fizikai aktivitásra.)

> 10 000 lépés: Aktív életmód (Mindennapi tevékenységen felül végzett séta, gyaloglás, futás, ami összességében 300-400 többlet kilokalória felhasználását eredményezi a nap folyamán. Ez természetesen függ a lépésszámok tempójától, illetve az azt végző személy testtömegétől, testösszetételétől.)

> 12 500: Kiemelkedően aktív életmód

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Nordic walking a kulcs a pozitív élettani hatások eléréséhez

A Magyar Szabadidősport Szövetség (MASPORT) októberben ismét megrendezte a Világ Gyalogló (Hó)Napot. Maga a kezdeményezés nem új keletű, hiszen az eseményt hivatalosan az 1992. június 7-i, Föld Konferenciát követően indították útjára. 2000 óta a világ minden kontinensén, már legalább 60 országban rendeztek és rendeznek gyaloglónapot, Magyarország 1999-ben lépett a rendező országok sorába. Az évek során több térségbeli település is csatlakozott a kezdeményezéshez, az arzenál pedig egyre több lehetőséggel bővül, lásd. nordic walking.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.