A világ legrégibb nagyüzemi sörfőzdéjét találhatták meg az egyiptomi sivatagban

A világ legrégibb, több mint 5000 éves ipari méretű sörfőzdéjét találhatták meg Abüdosz ókori egyiptomi régészeti lelőhelyen – jelentették be az egyiptomi hatóságok.

Forrás: MTI2021. 02. 14. 12:54
Szakkara, 2021. janur 17. Agyagednyek a Nerit kirlyn, II. Teti, az birodalmi hatodik dinasztia els fradjnak felesge tiszteletre ptett halotti templom rgszeti lelhelynek kzelben a Gza tartomnyban fekv Szakkarban 2021. janur 17-n. Zahi Havasz hres egyiptomi korkutat, s a feltrst vgz egyiptomi rgszcsoport tbb mint flszz szarkofgot s egy tbb mint 2500 ves halotti templomot fedezett fel a szakkarai nekropoliszban. Az jonnan tallt szarkofgok az jbirodalom idejbl, az i.e. 16-15. szzadbl szrmaznak. MTI/AP Fotó: MTI/AP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ősi temetkezési helyen amerikai és egyiptomi régészek által feltárt sörgyár egyszerre 22 400 liter sört állíthatott elő a királysírokban végzett kegyeleti rítusok számára. A sör népszerű ital volt a régi Egyiptomban, és előszeretettel használták rituális célokra a királyi temetkezések alkalmával.

Brit régészek már a 20. század elején a nagyüzemi sörfőzde létezésére utaló nyomokat fedeztek fel Abüdoszban, az egyik legjelentősebb egyiptomi régészeti lelőhelyen, de ők nem tudták megállapítani, hol lehet. A sörgyárat végül egy amerikai-egyiptomi közös expedíció találta meg Matthew Adams, a New York-i Egyetem Szépművészeti Intézetének kutatója és Deborah Vischak, a Princeton Egyetem ősi egyiptomi művészettel és régészettel foglalkozó professzora vezetésével.

Mosztafa Vaziri, az egyiptomi régészeti főhatóság főtitkára szerint az abüdoszi sörgyár Narmer király, a korai dinasztikus kori I. dinasztia (i.e. 3150-2613) első uralkodója, a Felső- és Alsó-Egyiptomot több mint 5000 éve egyesítő fáraó idejéből származhat.

A Kairótól 450 kilométerre délre, a Nílustól nyugatra fekvő sivatagban feltárt sörgyárban nyolc 20 méter hosszú és 2,5 méter széles „termelőegységet” tártak fel, ezek mindegyikében – két-két sorban – 40 nagyméretű cseréptartályt, amelyek gabonakeverék és víz felhevítésére, a sör előállítására szolgáltak.

Matthew Adams szerint az abüdoszi sörgyárat azért építhették ebben a térségben, hogy sörrel lássák el az egyiptomi fáraók temetkezési kamráin belül tartott királyi szertartásokat. Régészek bizonyítékot találtak arra, hogy a régi egyiptomiak sört használtak áldozati rítusoknál – mondta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.