– Orvosi szempontból ideális testtömegnek azt tekintjük, amely mellett a legkisebb – az elhízásból eredő – egészségkárosodás veszélye. Az egészséges tartomány meghatározásakor nem elég pusztán a magasság és testsúly arányán alapuló testtömegindexre (BMI) hagyatkozni – hiszen ez nem tesz különbséget a zsír- és az izom tömege között –, hanem célszerű a testösszetételt meghatározni és a rizikótényezőket is felmérni – ismerteti Horváth Zoltánné.
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék főiskolai tanára hozzáteszi: a nemzetközileg is elfogadott ajánlások szerint a lassabb ütemű, heti fél-1 kilogrammos fogyás tekinthető egészségesnek, ekkor van esély arra, hogy nem az izmot építjük le, hanem valóban a zsírt csökkentjük.
Egy kilogramm testtömeg elvesztése nagyjából 7000 kalóriadeficitet igényel, ezt elérhetjük diétával, napi 500-700 kalória megvonásával, vagy akár aktív mozgással is. A fizikai aktivitás segíti a súlytartást, de önmagában – az étkezési szokások megváltoztatása nélkül – kicsi a szerepe a súlyvesztésben – részletezi a Semmelweis Egyetem Médiasarok oldala.
A dietetikus kiemeli: a gyors diéta együtt jár az izomtömegvesztéssel, emiatt nemcsak gyengének és erőtlennek érezhetik magukat az érintettek, hanem a szív- és légzőizomban is erőcsökkenés léphet fel, ami a krónikus betegeknél különösen nagy kockázatot jelent. A drasztikus fogyókúrák a szervezet elektrolit-háztartását, vagyis az ásványianyag-egyensúlyt is felboríthatják, és súlyos esetben akár hirtelen szívmegállás is bekövetkezhet.
Az ősemberek esetében hosszabb éhezési periódusokat rövidebb táplálkozási időszakok követtek, genetikailag tehát arra vagyunk kódolva, hogy ha táplálékhoz jut a szervezetünk, akkor a felesleget raktározza el, mert nem lehet tudni, mikor fog újra élelemhez jutni. Ezt a genetikai kódot azonban felül kell írni, hiszen manapság már készen, előttünk van az étel. Ha éhezünk, az alapanyagcserénk lelassul, kevesebb energia is elég a szervezet működéséhez, emiatt a kevesebbtől is hízni fogunk, ez vezet a jojóeffektushoz
– magyarázza a főiskolai tanár.