Ahol a sziki őszirózsa pompázik

Bátran állíthatjuk, hogy változatossága – mely egyaránt jellemzi tájösszetételét, flóráját és faunáját – Európában egyedülállóvá teszi a Fertő–Hanság Nemzeti Parkot (FHNP), képzeletbeli országjárásunk első állomását.

A kiemelt oltalmat 1991-ben a Fertő tó nyerte el; ehhez csatolták később a Hansági Tájvédelmi Körzet védett területeit (1994), majd a Répce ártér egy bizonyos szakaszát (1999), így a terület alapvetően három nagyobb egységre osztható.

A Fertő magyar oldalának jelentős része nádas mocsár, több száz gerinctelen faj otthona. A vízben az elmúlt évtizedek kutatásai 35 halfajt mutattak ki, ez nemzetközi viszonylatban is rendkívüli. A területen előforduló természeti értékek közül a leglátványosabbak azonban a madarak, mint például a nagy kócsag vagy a vörös gém. A tó keleti és délkeleti partvidékén szikes gyepek és mocsárrétek alkotta sáv húzódik. Itt az őszi időszakban a sziki őszirózsa pompázik.

A második nagy tájegységben, a Hanságban az egykor több ezer hektár kiterjedésű nyúlfarkfüves, valamint kiszáradó kékperjés láprétekből ma már csak néhány száz hektár maradt meg. Állatfajai közül ki kell emelni hazánk egyetlen bennszülött gerinces hüllő alfaját, a rákosi viperát, amelynek stabil állománya él ezen a területen. 2006-ban a Bősárkánytól északra fekvő Nyirkai-Hany Ramsari terület lett, amely ezáltal, 2006-ban felkerült a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékére. A Hanság erdei pedig gazdag rovarvilágukról híresek.

Végül, mint harmadik említésre igazán méltó területet, a Répce Nagygeresdtől Répceszemeréig tartó szabályozatlan szakaszát említhetjük, ahol csaknem eredeti állapotában tanulmányozható a kisvízfolyások növény- és állatvilága. A parton, az erdők mellett nagy kiterjedésű ártéri mocsárrétek és nedves kaszálórétek is találhatók.

Érdemes megjegyezni, hogy a nemzeti parkban a Kócsagvár mellett a látogatók fogadásáról, tájékoztatásáról a 2007 tavasza óta működő fertőújlaki Csapody István látogatóközpont gondoskodik. A legforgalmasabb területnek egyébként a Fertő-táj tekinthető az osztrák–magyar partnerségnek köszönhetően. Ami pedig a fejlesztéseket illeti: hamarosan új bemutató majorság nyitja meg kapuit Sarród-Lászlómajorban, ahol a Fertő-táj és a Hanság területeinek természetvédelmi és gazdálkodástörténeti kiállítása, bemutató karámrendszer, állatsimogató és régi mesterségek műhelyei várják majd az érdeklődőket. A parkot érintő beruházások részeként megújul a Hanság kapujában az öntésmajori kiállítóhely is, amely négy év után újra fogadhatja majd a látogatókat. Továbbá készülőben van a nemzeti park monográfiája, illetve elkészült a közös, osztrák–magyar interaktív kiállítás, mely a Merülés – A nemzeti park titokzatos víz alatti világa címet kapta.