A rendezvény megnyitóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a természetvédelmi és vadgazdálkodási szervezetek által kimunkált dokumentum komoly előrelépést jelent. A politikus szerint a megállapodás hátterében annak belátása áll, hogy a természet folyamatosan változik, így időről időre felül kell vizsgálni, mely fajt vesszük fel a vadászhatók listájára, és melyiket emeljük ki onnan.
Aláírásukkal az érintettek a következő öt évre határozták meg a vadgazdálkodási és természetvédelmi ágazat együttműködését. Ennek fontos eleme, hogy a két ágazat szakemberei vállalták: időszakonként megvizsgálják a potenciálisan védetté nyilvánítandó, illetve vadászati hasznosításra alkalmassá váló fajok körét, amennyiben szükséges, megfelelő monitoring-, illetve kutatási program részeként vizsgálják ezen fajokat, elterjedésüket, egyedszámukat, ökológiai és gazdasági hatásukat.
Az interneten is elérhető szöveg rögzíti a három legfontosabb apróvad, a nyúl, a fácán és a fogoly vadászati idényét. Kiemeli továbbá, hogy a fürj védett marad, az erdei szalonkára pedig csak nagyon kis számban, szigorú feltételekkel lehet vadászni. A vízi vadfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, a nílusi lúd, a tőkésréce és a szárcsa vadászható faj. A vadgerle és a fenyőrigó védett marad, míg az örvös galamb és a balkáni gerle az év második felében lőhető. Januártól decemberig vadászható az aranysakál, a nyest, a pézsmapocok, a nyestkutya és a mosómedve, júliustól február végéig a házi görény, a dolmányos varjú, a szarka, a szajkó.
Ami pedig a trófeabehozatalt illeti, az egyezség többek között megállapítja, hogy a jövőben a bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a 292/2008. (XII. 10.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok példányaira, valamint azon vadászati trófeákra, amelyek jogszerű eredetét az Európa Tanács rendeletében szereplő engedélyekkel, illetve bizonylatokkal tudják igazolni.
