Aggtelek nem csak a föld alatt érdekes

Az Aggteleki Nemzeti Park nevének hallatán sok embernek csak a látványos cseppkőbarlang jut eszébe, pedig a terület jóval túlnyúlik azon.

A nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, körülbelül húszezer hektár fölött őrködik. Kétségtelen, hogy legismertebb geológiai kincse a Baradla–Domica-rendszer, amelynek ötöde, a Domica-barlang már a Felvidéken van. A napot sohasem látott föld alatti világ mellett azonban a felszínen is bőven akad látnivaló: gyalog- és lovas túrákon bolyonghatjuk be az erdős területet, a környező ősi falvakat, meglátogathatjuk a hucul ménest vagy a jósvafői tájházat – hogy csak néhányat említsünk a lehetőségek közül.

A természetvédelmi terület legnagyobb részét erdők borítják, amelyek meghatározzák állat- és növényvilágának arculatát. Az Aggteleki Nemzeti Park vidékén szinte valamennyi magyarországi nagyragadozó előfordul. A Kárpátok közelsége, a vad évezredek óta megszokott vándorlási útvonalai miatt jelentős a visszatelepülés is. A park tájékoztatása szerint az Aggtelek–Jósvafő vonaltól északra elhelyezkedő lakatlan területek országhatár által is biztosított relatív zavartalansága helyet teremtett az európai farkas számára. Ez a faj állandó az utóbbi évek terepi megfigyelései alapján. A környezetvédelmi hírekből ismert, hogy a környéken jelen van a hiúz is, amely rejtőzködő életmódja miatt még a farkasnál is ritkábban mutatja magát.

Ezek mellett otthonosan mozognak a park területén a hazai erdőségek jól ismert lakói: a gímszarvas, az őz és a vaddisznó. Korábban nagy számban élt itt a muflon is, amely azonban tájidegen faj, s évtizedek óta a nemzeti park vezetői mindent megtettek azért, hogy az élőhely megóvása érdekében számát jelentősen csökkentsék. A helyi flórára ugyancsak rányomta bélyegét, hogy a Kárpátok karnyújtásnyira húzódik innen. A növényzet ennek megfelelően eltér attól, amit a park tengerszint feletti magassága indokolna, és számos magashegyi elemet tartalmaz. Ha pedig a honos fajokról van szó, meg kell említenünk az embert is, amely a kőkorszak idején telepedett itt meg, s nyomait mindenfelé hátrahagyta. Az erdei utak mentén ma álló falvak szintén nagy múltúak, tele látványossággal. Ezek közül aligha hagyható ki az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend egyik legjobb állapotban megmaradt emléke, az Aggteleki Nemzeti Park déli részén található martonyi Háromhegyi pálos templom- és kolostorrom.