Ismét látogatható Zircen a Bakonyi Természettudományi Múzeumban a ciszterci apátság felújítási munkálatai közben beázott két kiállításrész – tájékoztatta lapunkat Harmath Beáta, az intézmény munkatársa. A múzeumpedagógus elmondta: A természet ékszerei – a Kárpát-medence ásványai és a dr. Bativai-Schüle Imre János trófeakiállítása című tárlatok anyagai sértetlenül kerültek vissza az intézmény termeibe. Míg az előbbi a történelmi Magyarország földtani sokszínűségét mutatja be, addig az utóbbi számos preparátumon (például medve, dámvad) és trófeán (köztük muflon, szarvas, vaddisznó) keresztül Kamcsatka, Ausztria és Magyarország állatvilágából ad ízelítőt. A tárlat kiállítási tárgyait egyébként – amelyek korábban a névadó bakonybéli vadászházának gyűjteményét képezték – Bativai-Schüle Imre János az ifjúság tudásának és természetszeretetének gyarapítása céljából 2006-ban adományozta a múzeumnak.
A január óta a Magyar Természettudományi Múzeum filiáléjaként működő intézményről érdemes megjegyezni, hogy 1972-ben alapították hazánk első vidéki természetrajzi szakmúzeumaként. Létrehozóinak elsődleges célja a Hévíztől a Móri-árokig, Pannonhalmától a Balaton-partig terjedő terület tudományos vizsgálata, az összegyűlt adatok rendszerezése és bemutatása volt, aminek máig A Bakony természeti képe című állandó kiállításon keresztül tesznek eleget.
A kiállítótér folyosóján a hegységben leggyakoribb három erdőtípus egy-egy képviselője látható, így megelevenednek a Balaton-felvidék déli lejtőinek karsztbokorerdei, a cseres-kocsánytalan tölgyesek és a bükkösök is. A folyosó jobb oldalán a tölgyesek és a bükkösök rovarvilágába nyerhetünk betekintést. Akad itt aranyos bábrabló, bőrfutrinka, védett nappali lepkék, de imádkozó sáska is.
Az első terem bejáratánál egy tőzegmohás úszóláp rejtett világába pillanthatunk be. Majd egy több száz literes akváriumban a Bakony álló- és folyóvizeinek jellemző halfajait tekinthetjük meg úszkálás közben. Néhány lépéssel arrébb a puhatestűekkel ismerkedhetünk, aztán a hegység elképesztően színes madárvilágával. A második teremben vadászható nagyvadjaink közül – az őshonos fajok (szarvas, őz, vaddisznó) mellett – olyan betelepített állatokat is bemutatnak, mint a dámszarvas vagy a muflon. Jelentősebb apróvadnak számít a nyúl, a fácán, a fogoly, az erdei szalonka. A falakat díszítő, esetenként százéves trófeákat a Magas-Bakony híres gímszarvasbikái viselték. A harmadik terembe lépve négy diorámában – jellegzetes élőhelyeiken – kisemlősöket láthatunk, míg a terem másik oldalán három dioráma mutatja be évszakok szerinti bontásban a hegység nagygombáit.
