A pakisztáni hadsereg csapásokról számolt be a Kasmír Pakisztán ellenőrzése alatt lévő részében található Kotli és Muzaffarabád városokból, valamint a pakisztáni Pandzsáb tartományban lévő Bahvalpur városából, ahol egy mecsetet találtak el.
Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot, és kijelentette, hogy „Pakisztánnak minden joga megvan arra, hogy kemény választ adjon India háborús cselekményére”.
A két szomszédos, atombombával is rendelkező ország között a vitatott hovatartozású Kasmír Újdelhi ellenőrizte részén április 22-én hinduk ellen elkövetett, 26 halottal járó terrortámadás után újult ki ismét a feszültség. India szerint a támadást egy Iszlámábád által támogatott fegyveres csoport követte el, a pakisztáni kormány ezt tagadja.
Amióta Nagy-Britannia kivonult a területről, 1947 óta, folyamatosak az ottani villongások. Az egyik alapvető probléma Kelet-Pakisztán sorsa volt, ami Bangladesként most már önálló állam, a másik a rendkívül brutális évszázados vallási szembenállás, a harmadik pedig Kasmír kérdése.
– mondta el Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
A kasmíri kérdés egy évtizedek óta fennálló, komplex és rendkívül érzékeny geopolitikai konfliktus, amely elsősorban India és Pakisztán között zajlik, de időnként Kína is érintett benne. A vita középpontjában Kasmír régió hovatartozása áll, amely a brit gyarmati uralom alól való felszabadulás után vált vitatottá.
1947-ben, amikor Brit India két független államra – Indiára és Pakisztánra – szakadt, a hercegségi államok maguk dönthettek arról, melyik országhoz kívánnak csatlakozni. Kasmír, amelynek lakossága többségében muszlim volt, de hindu uralkodó (Hari Singh) vezette, kezdetben semleges akart maradni. Miután azonban pakisztáni fegyveres csoportok betörtek Kasmírba, az uralkodó India segítségét kérte, és 1947 októberében aláírta a csatlakozási okmányt, így Kasmír hivatalosan India részévé vált. Ez az esemény vezetett az első indiai–pakisztáni háborúhoz (1947–1948), amelyet az ENSZ közvetítésével fegyverszünet zárt le. Azóta Kasmír területe három részre szakadt. India és Pakisztán több háborút vívtak (1965, 1971), amelyek közül egyik sem oldotta meg a kasmíri kérdést. Felerősödtek a szakadár és iszlamista mozgalmak Indiában, különösen Kasmír indiai részén. India azzal vádolja Pakisztánt, hogy támogatja a terroristacsoportokat, amit Pakisztán tagad. 2019-ben India visszavonta Dzsammu és Kasmír állam különleges státuszát, ami újabb feszültségekhez vezetett. Pakisztán élesen elítélte a lépést.
Kasmírra mind India, mind Pakisztán igényt tartott, de a kérdés azóta nincs megoldva, egy része Pakisztán, a másik része pedig India fennhatósága alatt áll.
– mutatott rá a szakértő.
A probléma az, hogy mindkét hatalom, India is és Pakisztán is atomhatalom, hangsúlyozta Nógrádi György.
A ma hajnali indiai csapást Pakisztán mellett Donald Trump is elítélte, mely azt is jelenti, hogy eszkalálódik a két ország közötti konfliktus. India ennek kapcsán az elmúlt órákban tárgyalásokat folytatott Nagy-Britanniával és Oroszországgal, de egy jól kiképzett, kemény pakisztáni hadsereggel néz szembe.
