Muflonok a Magas-Bakonyból

Magyarország egyetlen vadjuhfélesége kiválóan megtalálta a helyét a hazai faunában.

A muflon hazánk egyetlen vadon élő vadjuhfélesége. Középhegységeink állandó lakója, és trófeája (melyet a vadásznyelv csigának mond) igazi kuriózum, vadászati csemege. Bár a természetvédők minden lehetséges fórumot kihasználnak, hogy bebizonyítsák, nem való a hazai faunába, a muflon mégis megtalálta magának az ideális és élhető környezetet. Vadgazdálkodási árbevétele elenyésző a többi nagyvadfajunkhoz képest, ez talán a kis egyedsűrűségnek is köszönhető.

A Magas-Bakony és a Bakonyalja tájegységein működő HM Verga Zrt.-ről az utóbbi hónapokban elsősorban nem a cég alaptevékenységének megnyilvánulásai erdő- és vadgazdálkodás kapcsán lehetett hallani, hanem számos közjóléti beruházásuk vonatkozásában. Bár bevételeik nagy része az erdőgazdálkodásból adódik, de emellett a vadgazdálkodásra is nagy hangsúlyt fektetnek, amiben külön előnyt élvez a muflon és annak vadásztatása.

A cég éves terítéke ezerötszáz nagyvad, amelynek jelentős része vaddisznó és gímszarvas. Muflonból évente hatvan-hetven kost lövetnek. Az átlagos trófeaméret (szarvhossz) hetvenöt centiméter felett van, ami hazai viszonylatban igencsak jónak mondható, ugyanakkor minden évben több, kilencven centimétert is meghaladó kos is terítékre kerül. Van olyan területrészük, ahol minden elejtett muflonkos trófeája érmes minősítésben részesül.

Mintaszerű vadgazdálkodást folytatunk mind az élőhelyfejlesztés, mind a takarmányozás, a vadásztatás és az azokhoz tartozó szolgáltatások terén mondta Tengerdi Győző. A HM Verga Zrt. vezérigazgatója hozzátette: 2010-ben felismertük, hogy a vadásztatásban egy piaci rést tudunk kitölteni, hiszen mi szabad területen ami tizennyolcezer hektárt jelent jelentős muflonállománnyal rendelkezünk.

A csehországi, többnyire zártkerti körülmények között nevelt száz centiméteres vagy afeletti trófeákkal nem tudnak és nem is akarnak versenyezni. Ugyanakkor vadászati marketingjüket erre a vadfajra építették, olyannyira, hogy a muflonkos a cég logójában is képviselteti magát.

200-250 grammos őzbakokat, 5-6 kilós gímbikákat vagy éppen jó minőségű vaddisznóhajtásokat sok helyütt lehet találni, de szabad területen, jó kosokat nagy biztonsággal nagyon kevés helyen tudnak vadásztatni. Ezt próbáltuk kihangsúlyozni a vadászati kommunikációnkban, marketingünkben jelentette ki a vezérigazgató. Ennek köszönhetően számos viszszatérő vadászvendég választja a cég vadászati lehetőségeit és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat.

„Mivel a vadászatszervező irodák részére megbízható partnerek vagyunk, hiszen majd minden vendég trófeával térhet haza, már jó hírünk van, ami nagyon fontos ebben a szakmában. A vadászvendég maximális kiszolgálása elengedhetetlen a mai világban” – tette hozzá a cég első embere. A természetvédők aggályaira reagálva a vezérigazgató úgy gondolja, hogy a hazai vadgazdálkodásban mind a muflonnak, mind a dámvadnak meg kell találni a helyét. A cég muflongazdálkodása minden esetben harmóniában van a természetvédelem elvárásaival.

„A vadászati hasznosítást nagyon fontosnak tartjuk, és nem szeretnénk túltartani az állományt” – emelte ki, majd hozzátette – „Nem szabad úgy feldúsítani a vadállományt, hogy azt normális keretek között ne lehessen kezelni.”

A muflon vadászatáról a vezérigazgató elmondta, hogy mivel nagyon óvatos vad, terítékre hozása nem egyszerű feladat. Párzási időben (amit a vadásznyelv berregésnek mond), illetve nagy hóban nyílik a legjobb és legtöbb lehetőség az elejtésére, ami igazán sportos és emberpróbáló feladat. Nappali vad, nagy nyájakba csoportosulva mozog. Csigájának elbírálása nagy szakértelmet kíván, ugyanakkor takarmányozása nem igényel különösebb figyelmet. Ha nincs folyamatosan zaklatva az állomány, akkor jól tartja a helyét, és bár a muflonkos egész évben vadászható, a HM Verga Zrt. területein kizárólag szeptembertől február végéig vadásztatják részletezte a vezérigazgató.

A HM Verga Zrt. az egyik olyan erdőgazdaság, amely a kezelésében lévő erdők jelentős részét különböző közjóléti beruházások kapcsán megnyitotta a lakosság előtt. A bejárható Magyarország kormányprogram részeként nemrég adták át Alsóperén a Bakony Zöld Szíve Központot, amely számos közjóléti beruházás központja. Ebből adódóan felvetődik a kérdés: hogyan lehet egyszerre vadgazdálkodást folytatni és a turisták igényeit is kielégíteni?

„Igyekszünk a fejlesztéseinket úgy kialakítani, hogy az alaptevékenységünket ne zavarja, tehát a vadászterület központjában nem fogunk közjóléti berendezéseket építeni. Mivel nagy területen gazdálkodunk, mindezeket úgy tudjuk megvalósítani, hogy nem szenved csorbát sem a természetjárás, sem a vadászat” – fűzte hozzá Tengerdi Győző.