Egy hiánypótló múzeum

Harmincöt-negyvenezer látogatója lehet a múlt szombaton átadott Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak.

Ami egykor a kastély szalonja, bálterme volt, most trófeatár, teli kapitális szarvasbikák ékességeivel. Odébb azonban a beteg, sérült vad agancsai kaptak helyet egy kisebb terem falán. A két tárlat között erős a kontraszt, ami hatásos pedagógiai fogás: aki nem tudta elképzelni, mennyi minden befolyásolja a szarvas trófeájának méretét, minőségét, itt kikerülhetetlenül szembesül vele. A múzeum ezen túlmenően a fegyverek és a többi vadászati eszköz időbeli változását, fejlődését sem hagyja figyelmen kívül, ahogy – mi sem természetesebb – a névadó Széchenyi Zsigmond hagyatékából is ízelítőt kapnak a vendégek.

Az épületet környező parkban mindez kiegészül egy vadászati élménytérrel, ahol oktatói segédlettel kipróbálható a csapdázás, az íjjal való és a lézeres vadászat is. Ugyanitt található egy, a kotorékebek gyakorlását és versenyét szolgáló pálya, valamint az élményteret a díszkerttel összekapcsoló, 15 méter magasságból induló csúszda. A múzeumban egyébként egy emeletet a halászat és horgászat bemutatásának szenteltek, ott a fentiekhez hasonló kiállítási tárgyak és modern szemléltetőeszközök mellett óriási akvárium hozza közelebb a látogatókhoz a Kárpát-medence folyó- és állóvizeinek élővilágát.

Avatóbeszédében Szabó Zsolt hangsúlyozta: óvatos becsléseik szerint a folyamatosan változó, mindig megújuló kiállítások éves szinten harmincöt-negyvenezer embert vonzanak majd Hatvanba, de reményeik szerint a látogatók száma ténylegesen ennek legalább a duplája lesz. A polgármester külön kiemelte, hogy a Zagyva-parti városban méltó helyre talált a múzeum, s nem csak a Grassalkovich-kastély pompázatos épülete miatt. Számára legalább ilyen fontos, hogy több mint száz éve itt született meg az elhatározás a Magyar Vadóvó Egylet, a mai vadászati védegylet elődszervezetének alapításáról.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyebek mellett a vadászati kultúra ápolásában, a vadásztársadalomról kialakult negatív képzetek leküzdésében tulajdonított fontos szerepet az új kiállítótérnek. Mint mondta: habár a múzeum valóban grandiózusra sikeredett, mégis csupán a jéghegy csúcsa. Azt szeretnék ugyanis, hogy országszerte minél több megyei, illetve regionális intézmény mutassa be a helyi sajátosságokat, a jellemző flórát és faunát, s üdvözítő lenne, ha települési szinteken is minél több vadászati tárlat nyílna a helyi értékekre, érdekességekre összpontosítva.

Áder János ezzel szemben az alapítók munkájára koncentrált. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: „mi, mai magyarok képesek vagyunk megújítani és továbbadni mindazt, amit elődeinktől örököltünk. A kastély és a múzeum megújítói értéket teremtettek, a felújított Grassalkovich-kastéllyal és a benne működő múzeummal pedig nemcsak Hatvan, de az egész ország gazdagabb lett” – jelentette ki.