Élményutazás a budai hegyekben

A MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút érdekes történelemre tekint vissza.

Ujhelyi Tamás
2014. 06. 02. 13:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eredetileg 1947-ben határoztak a kisvasút létrehozásáról, helyszínéül pedig több tárgyalás után végül a Budai-hegységet jelölték ki, ezzel oldva meg az akkor létesülő csillebérci úttörőtábor megközelíthetőségét. A vasutat 1948 áprilisában kezdték el építeni, és első, a Széchenyi-hegyet és a Virágvölgy állomást összekötő, három kilométeres szakaszát 66 munkanap alatt fejezték be. Az első kisvonat 1948. július 31-én indult útjára. A pálya második szakaszát egy évvel később a Szépjuhásznéig bővítették, a teljes, 11,2 kilométer hosszú vonal, amely a Hűvösvölgyig ér, 1950-től üzemel. Az 1980-as évek végére a pálya majdnem bezárt, mivel műszaki állapota leromlott, de a MÁV döntésére 1989 –1990-ben teljesen újjáépítették.

A rendszerváltás végül több jelentős változást hozott: úttörővasútról átnevezték gyermekvasútra, és teljesen a MÁV hatáskörébe került. Napjainkig a MÁV és a Gyermekvasutasokért Alapítvány közösen irányítja az intézményt. A kisvonat népszerűsége az 1990-es évek végétől megnövekedett, egyre több 10 -14 éves gyerek jelentkezik gyermekvasutasnak, hogy részt vehessen a kisvasút munkájában.

A vasút vonalán hét állomás és két táblás megállóhely található, számos látványosságot érint, amelyeket mindenképpen érdemes felkeresni. Ezek közül kiemelendő a Gyermekvasutas Múzeum, amelynek kiállítása nemrég újult meg és bővült ki, így a látogatókat az interaktív játékok mellett több korabeli újságcikk is fogadja. A Normafa megállóhelytől nem messze a népszerű kirándulóhely, a Normafa-lejtő található. A János-hegy állomástól könnyedén eljuthatunk az Erzsébet-kilátóhoz és a zugligeti libegőhöz. Nem szabad megfeledkeznünk a közeli Budakeszi Vadasparkról, a csillebérci kalandpályáról és a fogaskerekű vasútról sem, a gyermekek szórakozásáról pedig több állomás közelében játszótér, sportpálya gondoskodik.

A Budai-hegység nemcsak látványosságokban, hanem állatvilágát tekintve is gazdag. Itt túrázva nem ritka, hogy a kiránduló megpillant egy-egy vaddisznót, dámvadat, őzet vagy éppen muflont. E területen gyakori még a fekete harkály, de kabasólyommal is találkozhatunk. Emellett olyan védett fajokkal is megismerkedhetünk, mint a lábatlan gyík és a bikapók.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.