Gúth? Debrecen? Zsuzsi!

Vasutas országjárásunk a hegyvidék után az Alföldön folytatódik, ahol igazi kuriózum vár ránk. Úgy hívják: Zsuzsi.

nagy
2014. 08. 31. 8:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint megannyi másikét, e vasút alapjait is a 19. században rakták le, hogy a gúthi erdőművelést segítse. A pálya azonban egyedülálló módon 950 milliméteres nyomtávval épült, s faaljakra fektetett, úgynevezett kutyafejű sínek alkották. Az első vonalszakaszt 1882. július 16-án nyitották meg, amelyen kezdetben két gőzmozdony közlekedett. Az egyik a fatüzelésű Zsuzsi, a másik pedig egy széntüzelésű gép volt.

A vasúti hálózat a későbbiekben tovább bővült, és a fejlesztés részeként itt épült fel hazánk első vasúti vasbeton teknőhídja. A Zsuzsi honlapján olvasható történeti áttekintésből kiderül, hogy 1923-ig csak teherszállítás volt a vonalon, ekkor viszont engedélyezték a korlátozott közforgalmat. 1931-ben pedig beindult a motoros vontatás. Ekkorra már turisták kedvencévé vált; sokan pihenték ki a hét fáradalmait a gúthi erdőben.

A háború sorsfordítónak bizonyult a vasút történetében: a mellékvonalakat és a hidat 1945-re elbontották. Ám az élet nem állt meg. Sőt a személyforgalom folyamatosan fejlődött, miközben a teherszállítás is jelentős maradt. Ennek dacára a közlekedéspolitikai koncepció halálra ítélte a vonalat, és 1977. augusztus 31-én bezárták, egy részét felszámolták.

A megmaradt 16,6 kilométeres szakaszt a megyei tanács kezdeményezésére a MÁV Debrecennek adta át úttörővasút szervezéséhez. 1978. május 1-jétől DKV Úttörővasút néven, 1990-től DKV erdei vasútként üzemelt. De 1995-ben az üzemeltetőnél pénzügyi problémák léptek fel, és ez a vasút újabb bezárásával fenyegetett. Ekkor alakult meg a Zsuzsi Erdei Kisvasútért Baráti Kör és a hasonló nevű alapítvány, amelyek a Zsuzsi Erdei Vasút Kht.-t létrehozva 1996. július 13-ával vették át a vonalat, és ezzel elindult a Zsuzsi erdei vasút.

Ha az országnak ebben a szegletében időzünk, érdemes felkeresni a gúthi erdőtömböt, az Alföld legnagyobb kiterjedésű összefüggő, zárt gyöngyvirágos tölgyesét és a Nyírség egyik legszebb és legnagyobb fatömegét adó akácosát.

Vadászoknak, vadgazdálkodóknak aligha kell bemutatni ezt a térséget, amely híres vaddisznóhajtásairól, a lovas kocsis, lovas szános programjairól, de még inkább a világelső trófeáiról.

A dámvadat 1972-ben telepítették be a gúthi erdőbe, s azóta a világranglista első, második és hetedik helyét is az itt elejtett dámbikák trófeája foglalja el.

Érdemes megjegyezni továbbá, hogy ez az egyetlen vadászterület a világon, amely már kétszer érdemelte ki a C. I. C. (Nemzetközi Vadvédelmi Tanács) Edmond Blanc-díját.

A Nyírerdő Zrt. gondozásába tartozó Gúthon természetesen a többi jellemző nagyvadfajunk is megtalálható, így a vaddisznó, a gímszarvas és az őz is.

Ugyanakkor a környéken a nem vadászó turisták sem fognak unatkozni, hiszen a környezet számos lehetőséget nyújt az aktív pihenésre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.