Csillaglesen Baranya megyében

Sorozatunk végéhez közeledve a Hortobágy és a Kunság síkja után átkeltünk a Dunán, hogy Baranya megye erdős-dombos vidékén kiránduljunk egyet az Almamelléki Állami Erdei Vasúttal, mielőtt a hét határon túlra tekintenénk – búcsúzóul.

nagy
2014. 11. 30. 9:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

November vége van, és lassan körbeértünk az országon. Somogy, a Balaton, Budapest, az Északi-középhegység és az Alföld után végül visszatértünk hazánk nyugati felébe, ahol az Almamelléki Állami Erdei Vasúttal megyünk még egy kört, mielőtt a hét határon túlra tekintenénk sorozatunk záró- epizódjában.

Almamellék aprócska község Baranya megyében, amelyet csak a XX. század előestéjén, a MÁV Szigetvár–Kaposvár közötti vasútvonalának átadásával kapcsoltak be az ország vérkeringésébe. A kisvasút alapjait rögtön ezután lefektették – építtetője báró Biedermann Rezső volt, a célja pedig természetesen az, hogy a környéken kitermelt fát, valamint a mezőgazdasági terményt és ipari javakat ráhordja a nagyvasútra.

A nagy háború után, ahogy a magyar gazdaság lassan magához tért, a kisvasúti hálózat is fejlődésnek indult. Új, igaz, csak rövid életű vonalak épültek, majd jött a második világégés, amelynek elmúlta gyökeres változást hozott: a kisvasút állami kézbe került, amit néhány jelentős átalakítás és több kisebb toldozgatás-foltozgatás követett. Az előbbire jó példa, hogy 1961. április 12-én megkezdődött a menetrend szerinti személyszállítás.

A Kaposvár–Szigetvár MÁV-vonalat 1977. január 1-jén megszüntették, ezzel pedig a kisvasút elvesztette azt az összeköttetést, ami miatt egyáltalán létrejöhetett. A vonal így egyre inkább eljelentéktelenedett, helyét az áruszállításban mindinkább a teherautók vették át. A szárnyvonalakat a lukafai kivételével hamarosan elbontották, a kisebb-nagyobb megmaradt csonka vágányokat kocsitárolásra használták. (Apró érdekesség, hogy 1977-ben az almamelléki állomáson forgatták Zsombolyai János Kihajolni veszélyes! című filmjét.)

A rendszerváltozás után, 1991-ben végül teljesen megszűnt a teherszállítás Almamelléken. A teherkocsik egy részét azóta pályafenntartási célokra használják. Az ezredfordulón viszont a tulajdonos Mecsekerdő Zrt. hozzálátott az állomásépület felújításához, ahol akkor egy kis múzeumot is berendeztek. Az Almamellék–Sasrét vonalon pedig május 1-jétől október 31-éig folyamatos a vasúti közlekedés, és családi programokat is szerveznek.

A Mecsekerdő területe amúgy hagyományosan nagyvadas terület. Az erdős-dombos vidéken a gím- és a dámszarvas is megtalálja a helyét, s kifejezetten kedvez a vidék az őznek és a vaddisznónak. Említésre méltó továbbá, hogy Almamellék közelében található a Zselici Tájvédelmi Körzet, ahol a ritka fekete gólya mellett nagy kócsagot, szürke és a vörös gémet, vagy akár rétisast is megpillanthatunk az égen.

S ha már erre járunk, érdemes az éjszakát is itt eltölteni, mivel ez hazánk azon kevés területeinek egyike, ahol a „fényszennyezés” alig zavarja a csillagos égbolt képét.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.