Öt évtized múltán ismét hazánk adhat otthont a vadászati világkiállításnak. A kormány által támogatott elképzelésről, amely szerint az 1971-es expó után 2021-ben újra hazánkba hívnák a világ vadászó és természetszerető közönségét, egyelőre kevés részlet ismert. A szándék azonban szilárd, és az is bizonyos, hogy a rendezvény központi témája a fenntartható vadgazdálkodás, valamint a vadászat környezetvédelemben betöltött szerepe lesz – derült ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének februári bejelentéséből. A hírt a magyar szakmai szervezetek – az Országos Magyar Vadászati Kamara és a védegylet – mellett a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács is üdvözölte.
Mint arról néhány éve lapunk is megemlékezett, a ’71-es kiállítás a honi vadászat történetének egyik legfényesebb pillanata volt, és ezáltal nagyon magasra tette a mércét. Az augusztus 27. és szeptember 30. közötti egy hónapon át tartó rendezvényre a világ ötvenkét államának képviselői jöttek el. A trófeakatalógusba 180 faj, alfaj 5459 agancsa, szarva, agyara, bőre, koponyája vétetett fel.
A világkiállításon belül a könyvvásáron 12 ország 32 kiadója tárta a látogatók elé összesen 832 vadászati tárgyú kötetét, a képzőművészeti kiállításon pedig 19 ország 165 művésze mutatkozott be, a vendégek száma pedig meghaladta a kétmilliót. A programot élő vadbemutatók, lovasversenyek és falkavadászatok tették színessé. A Mátyás-templomban díszes misét celebráltak vadászkürtösök kíséretével. Nem mellesleg 1971 hozta meg az elismerést a magyar Nadler Herbert nevével fémjelzett trófeabírálati rendszernek, de az expó szakmai egyeztetései ahhoz is hozzájárultak, hogy később megszülethetett a CITES néven ismert, különösen veszélyeztetett fajok kereskedelméről szóló nemzetközi szabályozás.
