Megdöbbentő duplázás a piarista borversenyen

Döbbenetes végeredménnyel zárult a 2012-es Piarista bor vetélkedés; a tavaly fehérrel győztes borász, Fogl János idén vörössel ért a csúcsra.

2012. 10. 16. 14:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha most lennék piarista diák, az orrom előtt heverne „a téma”. Keresve sem találnék jobb diákcsínyt néhány ezer üveg piarista bor einstandolásánál, a „vörös ingesek” közé még kasztingot is tartani kéne. Persze mint mindennek, a rendháznak is rend a lelke; Szent Péter sem áll élénkebb figyelemmel a mennyország kapujában, mint amilyen gondossággal őrzik a kiváló borok katonás palackjait. De ez a bizonyos kegyesrendi bor nem is akármilyen ám. Hagyományteremtő céllal néhány éve pályázatot hirdettek a szerzetesek, hogy a legjobb hazai nedű egy esztendőn át viselheti a Piarista bor címet. De ne szaladjunk ennyire előre; mielőtt az idei versenyről és a végeredményről hírt adnánk, fel kell tennünk a kérdést, milyen kapcsolatban állnak a piaristák a borral, illetve milyen alapon versenyeztetik a szőlőtő termését.

– Korábban a szerzetesrendek és az egyház a mezőgazdaságból, így a szőlőművelésből, bortermelésből tudta fenntartani magát. Ezért is voltak olyan kiterjedt birtokaik, gazdaságaik az egyháznak és a piarista rendnek is. Ma a finanszírozást másképpen oldjuk meg, ezért bortermeléssel várhatóan már nem fogunk újra foglalkozni, legalábbis komoly, kereskedelmi szinten nem – meséli a háttérről Labancz Zsolt, a rend tartományfőnöke, aki magát a borversenyt kifejezetten márkaépítésnek tartja, illetve a piarista név kapcsolatainak újraépítésére is szolgál. – A mi iskoláinkban szeretnénk nagyon sok plusz dolgot adni a diákjainknak, ehhez pedig anyagi támogatás kell: könnyebb hozzájutni azáltal, hogy sokan a ma kevésbé szokásos módon is kapcsolódnak hozzánk, nem tiltjuk el senkitől, hogy vásárolja a piarista bort.

Szőlőgyilkos kommunisták

A római alapítású piarista rend 1642 óta szervez és tart fenn – ronda szóval úgy mondanánk: üzemeltet – oktatási intézményeket, ezekben az általános és szakiskolákban, illetve gimnáziumokban ma is sok ezer fiatal tanul és nevelkedik. A pénzügyi szükségből kicsírázott bortermelés azonban csakhamar professzionális szintre jutott, jelentős szerepük lett a magyarországi borkultúra fejlesztésében, szőlészeteik pedig mintagazdaságokká fejlődtek. Maga a második „piar” egyébként úgy jött létre, hogy 1685-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek szőlőket hagyományozott a kegyesrendiekre a Kis-Kárpátok alján, a Pozsony megyei Szentgyörgyön. Idővel több olyan nagybirtok is a rend tulajdonába került, amelyek lankáin díjnyertes borok gyümölcse nevelkedett; ilyen volt a Balatontól északra Dörgicse, valamint Tokaj közelében Mád és Sátoraljaújhely szőleje. 1945-ig országos élvonalba tartoztak a piarista borok, a kommunista diktatúra viszont mindent vitt. Majdnem két évtized eltelt a rendszerváltozás után, mire elkezdett feltápászkodni a borhagyomány, 2009-ben pedig ki is írták az első versenyt – nem lévén saját területe a rendnek, „külsős” termelőkkel, de először még csak a hagyományos piarista területről, a Balaton-felvidékről és Tokajból lehetett nevezni. Ettől kezdve a győztes bor minden évben Piarista borként került palackokba, a címkézőbe és végül forgalomba. (A piarista szőlészetről, borászatról lásd lenti, keretes írásunkat!)


– 2010-ben vált országossá a vetélkedés, az a célunk vele, hogy a feltörekvő, komoly szakmai munkát végző gazdák borait megismertessük a közönséggel – mondja az MNO-nak a piar bor útját egyengető Hernády Zsolt, hozzátéve, hogy komoly törekvés a rend borászati, gasztronómiai értékeinek újjászületése, amiből új közösségek fognak épülni.

A legjobbak jelentkeztek

Labancz tanár úr az öttagú zsűri munkájáról beszámolva azt is elmondta, a beérkezett harmincegynéhány „pályamű” közül egy sem volt méltatlan a rend hagyományaihoz és hírnevéhez. De kik voltak a zsűriben? Először is a rend részéről Nyeste Pál nagykanizsai gimnáziumigazgató, valamint dr. Freund Tamás agykutató, dr. Rohály Gábor szakértő, Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia alelnöke és dr. Oberfrank Ferenc, a Piarista Diákszövetség elnöke. A „vak” zsűrizés májusban volt, a 100 pontos rendszerben külön értékelték a zamatot, az ízt, a színt és az illatot. A kiértékelés után ismerhették csak meg a borászatokat, az összesítés után pedig kétszeresen is megdöbbentő eredmény jött ki.

Lapozzon!
---- Lapozok ----

– Mint minden évben, idén is két győztest hirdettünk, és a vak zsűrizés végén két 2009-es szekszárdi bor állt előttünk az országos versenyen – mondja Labancz Zsolt. Az egyik nyertes egy merlot a Tringa Pincészettől, a másik a még nála is testesebb Szent Gaál-féle bikavér. A másik ámulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy a bikavér gondozója, Fogl János borász tökéletesítette azt a fehérbort (Tokajicum Borház, Tokaji Darázskő Furmint 2009), amely a tavalyi piarista borversenyt társbérletben megnyerte.

3000 palack

Fogl János amúgy éppen dörgicsei kötődésű, erre pedig csak ráerősített, amikor a borászat tulajdonosa – egy piarista apuka – hallott a versenykiírásról.

– Komoly megmérettetése ez a boroknak, azzal a hozadékkal, hogy egy kis piaci szegmenst is meg tudunk érinteni – fogalmazott a kézrázások közepette az mno.hu-nak a kétszeres győztes borművész, aki komoly előrelépést is vár a Piarista bor címkétől. – Azok, akikhez eljut, elolvashatják a címkén, hogy a mi pincénkben termett a bor, ezáltal, ha tetszett nekik a bor, a következő palackot is meg fogják vásárolni az anyapincészettől is. A rend, ha jól tudom, 3000 palackot rendelt a bikavér válogatásból.

Nem misebor lesz

Nem bíznánk senkinek a fantáziájára, hogy miként használják majd fel a bort a szerzetesek, ezért megkérdeztük a tartományfőnököt, aki maga egyébként – saját bevallása szerint – a zsűrizés során nem kapcsolódott be a fogyasztásba. – Vörösborról van szó, nem lesz belőle misebor. Amikor fogyni fog: leginkább reprezentatív alkalmakkor, olykor rendházi étkezésekkor is, ünnepnapokon, illetve öregdiák-találkozókon és ajándékozás céljából fogy majd el a rendelt mennyiség.

Hernády Zsolt azért jelezte, hogy a Piarista utca (eddig Pesti Barnabás utcának hívták) lakói már most is árusítanak számlára a piar borokból. Ez a jövőben úgy módosul, hogy kisebb borboltokban is hozzáférhető lesz, már karácsony előtt, némi papírmunka van csak hátra.

„Papírmunkát” diákként is be kellett fektetni a jól megérdemelt jutalomért. Ha most lennék iskolás...

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.