Ha most lennék piarista diák, az orrom előtt heverne „a téma”. Keresve sem találnék jobb diákcsínyt néhány ezer üveg piarista bor einstandolásánál, a „vörös ingesek” közé még kasztingot is tartani kéne. Persze mint mindennek, a rendháznak is rend a lelke; Szent Péter sem áll élénkebb figyelemmel a mennyország kapujában, mint amilyen gondossággal őrzik a kiváló borok katonás palackjait. De ez a bizonyos kegyesrendi bor nem is akármilyen ám. Hagyományteremtő céllal néhány éve pályázatot hirdettek a szerzetesek, hogy a legjobb hazai nedű egy esztendőn át viselheti a Piarista bor címet. De ne szaladjunk ennyire előre; mielőtt az idei versenyről és a végeredményről hírt adnánk, fel kell tennünk a kérdést, milyen kapcsolatban állnak a piaristák a borral, illetve milyen alapon versenyeztetik a szőlőtő termését.
– Korábban a szerzetesrendek és az egyház a mezőgazdaságból, így a szőlőművelésből, bortermelésből tudta fenntartani magát. Ezért is voltak olyan kiterjedt birtokaik, gazdaságaik az egyháznak és a piarista rendnek is. Ma a finanszírozást másképpen oldjuk meg, ezért bortermeléssel várhatóan már nem fogunk újra foglalkozni, legalábbis komoly, kereskedelmi szinten nem – meséli a háttérről Labancz Zsolt, a rend tartományfőnöke, aki magát a borversenyt kifejezetten márkaépítésnek tartja, illetve a piarista név kapcsolatainak újraépítésére is szolgál. – A mi iskoláinkban szeretnénk nagyon sok plusz dolgot adni a diákjainknak, ehhez pedig anyagi támogatás kell: könnyebb hozzájutni azáltal, hogy sokan a ma kevésbé szokásos módon is kapcsolódnak hozzánk, nem tiltjuk el senkitől, hogy vásárolja a piarista bort.
Szőlőgyilkos kommunisták
A római alapítású piarista rend 1642 óta szervez és tart fenn – ronda szóval úgy mondanánk: üzemeltet – oktatási intézményeket, ezekben az általános és szakiskolákban, illetve gimnáziumokban ma is sok ezer fiatal tanul és nevelkedik. A pénzügyi szükségből kicsírázott bortermelés azonban csakhamar professzionális szintre jutott, jelentős szerepük lett a magyarországi borkultúra fejlesztésében, szőlészeteik pedig mintagazdaságokká fejlődtek. Maga a második „piar” egyébként úgy jött létre, hogy 1685-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek szőlőket hagyományozott a kegyesrendiekre a Kis-Kárpátok alján, a Pozsony megyei Szentgyörgyön. Idővel több olyan nagybirtok is a rend tulajdonába került, amelyek lankáin díjnyertes borok gyümölcse nevelkedett; ilyen volt a Balatontól északra Dörgicse, valamint Tokaj közelében Mád és Sátoraljaújhely szőleje. 1945-ig országos élvonalba tartoztak a piarista borok, a kommunista diktatúra viszont mindent vitt. Majdnem két évtized eltelt a rendszerváltozás után, mire elkezdett feltápászkodni a borhagyomány, 2009-ben pedig ki is írták az első versenyt – nem lévén saját területe a rendnek, „külsős” termelőkkel, de először még csak a hagyományos piarista területről, a Balaton-felvidékről és Tokajból lehetett nevezni. Ettől kezdve a győztes bor minden évben Piarista borként került palackokba, a címkézőbe és végül forgalomba. (A piarista szőlészetről, borászatról lásd lenti, keretes írásunkat!)
– 2010-ben vált országossá a vetélkedés, az a célunk vele, hogy a feltörekvő, komoly szakmai munkát végző gazdák borait megismertessük a közönséggel – mondja az MNO-nak a piar bor útját egyengető Hernády Zsolt, hozzátéve, hogy komoly törekvés a rend borászati, gasztronómiai értékeinek újjászületése, amiből új közösségek fognak épülni.
A legjobbak jelentkeztek
Labancz tanár úr az öttagú zsűri munkájáról beszámolva azt is elmondta, a beérkezett harmincegynéhány „pályamű” közül egy sem volt méltatlan a rend hagyományaihoz és hírnevéhez. De kik voltak a zsűriben? Először is a rend részéről Nyeste Pál nagykanizsai gimnáziumigazgató, valamint dr. Freund Tamás agykutató, dr. Rohály Gábor szakértő, Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia alelnöke és dr. Oberfrank Ferenc, a Piarista Diákszövetség elnöke. A „vak” zsűrizés májusban volt, a 100 pontos rendszerben külön értékelték a zamatot, az ízt, a színt és az illatot. A kiértékelés után ismerhették csak meg a borászatokat, az összesítés után pedig kétszeresen is megdöbbentő eredmény jött ki.
Lapozzon!
---- Lapozok ----
– Mint minden évben, idén is két győztest hirdettünk, és a vak zsűrizés végén két 2009-es szekszárdi bor állt előttünk az országos versenyen – mondja Labancz Zsolt. Az egyik nyertes egy merlot a Tringa Pincészettől, a másik a még nála is testesebb Szent Gaál-féle bikavér. A másik ámulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy a bikavér gondozója, Fogl János borász tökéletesítette azt a fehérbort (Tokajicum Borház, Tokaji Darázskő Furmint 2009), amely a tavalyi piarista borversenyt társbérletben megnyerte.
3000 palack
Fogl János amúgy éppen dörgicsei kötődésű, erre pedig csak ráerősített, amikor a borászat tulajdonosa – egy piarista apuka – hallott a versenykiírásról.
– Komoly megmérettetése ez a boroknak, azzal a hozadékkal, hogy egy kis piaci szegmenst is meg tudunk érinteni – fogalmazott a kézrázások közepette az mno.hu-nak a kétszeres győztes borművész, aki komoly előrelépést is vár a Piarista bor címkétől. – Azok, akikhez eljut, elolvashatják a címkén, hogy a mi pincénkben termett a bor, ezáltal, ha tetszett nekik a bor, a következő palackot is meg fogják vásárolni az anyapincészettől is. A rend, ha jól tudom, 3000 palackot rendelt a bikavér válogatásból.
Nem misebor lesz
Nem bíznánk senkinek a fantáziájára, hogy miként használják majd fel a bort a szerzetesek, ezért megkérdeztük a tartományfőnököt, aki maga egyébként – saját bevallása szerint – a zsűrizés során nem kapcsolódott be a fogyasztásba. – Vörösborról van szó, nem lesz belőle misebor. Amikor fogyni fog: leginkább reprezentatív alkalmakkor, olykor rendházi étkezésekkor is, ünnepnapokon, illetve öregdiák-találkozókon és ajándékozás céljából fogy majd el a rendelt mennyiség.
Hernády Zsolt azért jelezte, hogy a Piarista utca (eddig Pesti Barnabás utcának hívták) lakói már most is árusítanak számlára a piar borokból. Ez a jövőben úgy módosul, hogy kisebb borboltokban is hozzáférhető lesz, már karácsony előtt, némi papírmunka van csak hátra.
„Papírmunkát” diákként is be kellett fektetni a jól megérdemelt jutalomért. Ha most lennék iskolás...
