Nem az, aminek látszik: a föld bora és a narancsbor

A Terra Hungarica borszalonban november 17-én olyan borokat lehet megismerni, amelyek két különleges összetevőt (is) tartalmaznak. Ezek a föld és a lélek.

Nem lehetne összevetni, más-más szakmai tudást kíván annak a séfnek a munkája, aki naponta 5000 adag étel elkészülését felügyeli, illetve annak, aki 20-50 vendégnek varázsol esténként. A maga módján mind a két szakember művész, de a szakma igazi Picassói és Mozartjai a második kategóriában találhatók.

A borászok között sincsen másként. A különbség csak annyi, hogy a százezres, milliós tételek mellett, a technológiai borászat mellett, azért van lehetőség arra is, hogy egy-egy kisebb tétel különös figyelmet, gondozást kaphasson. De az igazi művészek, a borászat igazi alkotói az úgynevezett terroir borászok. Ők azok, akik megpróbálják a természet, a klíma, elsősorban a föld és a szőlő által kínált legtöbb lehetőséget bejuttatni a palackba.

Ezek a borok igazi műalkotások, amelyek – mint egy festmény is – nem elsősorban a bor élvezetét nyújtják, azt már egyszerűbb borokkal is meg lehet mutatni. A terroir borok, azaz a föld borai, arra hivatottak, hogy a szőlőn túl a szőlőt tápláló talajt is megkóstoltassák a fogyasztókkal. Sok tudás, még több tapasztalat, kockázatvállalás, elhivatottság, maximalizmus és kompromisszumok szinte teljes nélkülözése szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen bort tudjon készíteni.

Értsük ezalatt azt is, hogy a terroir borászok lemondanak a modern technológia által kínált minden mesterséges segítségről. Boraik elkészítése során nem használnak hozzáadott anyagokat, különös tekintettel az aromákat befolyásoló fajélesztőkre, enzimekre, hozzáadott savra, cukorra, tanninra és fachipsre, és tartózkodnak az olyan eljárásoktól is, mint a fordított ozmózis, a vákuumos lepárlás vagy a mesterséges szőlőfagyasztás. A cél ugyanis a lehető legtermészetesebb bor megalkotása, méghozzá olyan koncentrált formában, amit a szőlő és a talaj, no meg az évjárat megenged.

A Terra Hungarica Borszalon, melyre november 17-én kerül sor Budapesten a Gerbeaud Házban, arra kínál rendkívül ritka alkalmat, hogy terroir borokat és már-már szent művészeiket megismerhessük. Csaknem 40 kiállító 150 borral várja az érdeklődőket. A Terra Hungarica mozgalom célja, amint azt Nemes Richárd, a Borszalon egyik szervezője elmondta, hogy közös márkanév alatt összefogja a természet- és tájhű gazdálkodásra törekvő magyar borászatokat, segítse piacra jutásukat, valamint növelje az autentikus borok ismertségét.

A Gerbeaud Házban többek között a következő borászok mutatják be boraikat: Balassa István, Bott Frigyes, Demeter Zoltán, Kaló Imre, Karner Gábor, a Királyudvar, a Kreinbacher Birtok, Losonci Bálint, Maurer Oszkár, a Meinklang, az Orsolya Pince, a St. Andrea, Szászi Endre, Szentesi József, a Tokaj Nobilis és Franz Weninger.

A II. Terra Hungarica borszalonnak is lesznek külföldi vendégei. Ezúttal szlovén és olasz borászok érkeznek, akik, a fentiek ismeretében elég bizarrul hangzó, narancsbor stílus jeles képviselői. De nem kell megijedni, amint a föld bora sem földből készül, úgy a narancsbor stílus sem a narancsot jelenti, mint alapanyagot. Ez a fehér bor készítésének egy ősi, manapság újra ébredező stílusa. A fehér szőlőből vörösboros technológiával, azaz héjon erjesztéssel készül a bor, és ennek következtében rozé jellegű, inkább narancsos lesz a színe. Néhány magyar borász is kísérletezett ezzel a korábbi években, elsősorban szürkebaráttal, a legkékebb fehér szőlővel. Ők – az etyeki Hernyák Laci követőjeként – pinknek nevezték.

A borbarátok 7500 forintos sétálójeggyel válthatják meg a belépést a kóstolás mennyországába a rendezvény honlapján található információk segítségével.