Sauska Cuvée 5 – a magyar bor már nem csak országosan világhírű

Igazi nemzetközi áttörést jelenthet a magyar borászat számára a villányi Sauska pincészet londoni nagydíja. Interjú Sauska Krisztiánnal.

– A győztes bor neve Sauska Cuvée 5, 2009, Villány. A név mögött mit rejt a palack?
– Mi modern borászatot építünk, ez érvényes az épületekre, a technológiára, és megmutatkozik a borok elnevezésében is. Nem akartunk latin vagy görög, esetleg fantázianevet adni borainknak. Olyan névre gondoltunk, amely a szó legnemesebb értelmében semleges, csupán jelöl, de nem próbálja befolyásolni a bor élvezőjének hangulatát. Mivel én mindig szerettem a matematika tiszta világát, úgy döntöttünk, hogy számokkal jelöljük a borokat, ezen belül is egy izgalmas kis csoportot, a prímszámokat választottuk, azaz azokat a pozitív egész számokat, amelyek csak eggyel vagy önmagunkkal oszthatók.

– Akkor ez bizonyos módon kódrendszer?
– Minél alacsonyabb a szám, annál magasabb minőségű a bor. Az alapborunk, a Cuvée 13 elsősorban tartályos érlelésű, a 11 koncentráltabb, hangsúlyosabb a hordók használata, a 7 csúcsbor, amely az 5 házasításakor fel nem használt legszebb tételekből készül. A Cuvée 5 a borászat 300-400 hordójának mintegy 2 százalékából, a legszebb tételekből, 45 százalék merlot, 35 százalék cabernet sauvignon és 20 százalék cabernet franc házasításával készült. A villányi és siklósi területeinkről származó borok szép harmóniát alkotnak, talán a legszebbet, amire eddig képesek voltunk.

– A prímszámok közül még nem használták fel a 2-est és a 3-ast, kis jóindulattal az 1-est ide sorolhatjuk. Tervez még felfelé haladni a minőségben?
– A Cuvee 5-tel olyan magasra tettük a lécet önmagunk számára, hogy még ezt sem tudjuk minden évben megugrani. 2008-ban és 2010-ben nem készítettük ezt a bort, mert a szüretelt szőlő minősége nem volt rá alkalmas. Mi tervezhetünk, de a Jóisten dönt el, mi az alap, amiből abban az évben  megpróbálhatjuk kihozni a maximumot.

– A bordeaux-i házasítások kategóriája alatt mire kell pontosan gondolni?

– A Decanter World Wine Awardra 32 kategóriában csaknem 15 ezer bort neveztek. A bordeaux-i házasítások mezőnye a legerősebb, mind a 15 font alatti, mind az ennél értékesebb borok között. A kategória neve ne tévesszen meg senkit, nem a francia borvidék borai indulhatnak itt, hanem a világ összes bora, amely a bordeaux-i szőlők borainak házasításával készült. A mezőnyben voltak persze bordeaux-i borok is, de ugyanúgy versenyzett toszkán, kaliforniai vagy éppen ausztrál. Ebben a mezőnyben lett a borunk a kategória győztese.

A londoni Decanter bormagazin a világ legismertebb és legelismertebb szakmai magazinja. Nem véletlenül, hiszen Nagy-Britannia óriási borimportőr, és a brit piac hatalmas fogyasztói tábora rendkívüli módon érdeklődik a világ összes, figyelemre érdemes bora iránt. Londonban zajlik a világ legelismertebb borszakértői képzése is. A Decantert a világ 90 országában olvassák, véleménye meghatározó a borbarátok óriási nemzetközi táborának tájékoztatásában, ízlésének formálásában. Szakértői évente mintegy 4000 bor tesztjét juttatják el az olvasókhoz.

A Decanter World Wine Award a világ legrangosabb borversenyei közé tartozik. A brit piaci követelményeknek megfelelő 32 kategóriában idén több mint tízezer tételt neveztek a versenyre. A Sauska Cuvéé 5, Villány a 15 font feletti bordeaux-iak kategóriájában lett abszolút győztes, ezzel maga mögé utasította a versenyre nevezett összes francia, olasz, chilei, argentin, kaliforniai, ausztrál és minden más bordeaux-i házasítású bort.

A Decanter World Wine Award idei versenyén több magyar borászat is szerepelt. A Sauska pincészet kategóriagyőzelme mellett összesen harminc magyar borászat 6 arany, 14 ezüst és 22 bronzérmet, valamint 23
különdíjat nyert.

A borkedvelőknek tudniuk kell, hogy nincs borvilágbajnokság, ellenben van nyolc-tíz olyan nagy nemzetközi verseny, amely szinte egyedül is elmenne világbajnokságnak. Nagy-Britanniában három (köztük a Decanter versenye), Franciaországban három, Belgiumban, Németországban és Olaszországban egy-egy ilyen versenyt rendeznek. Magyarországon is vannak nemzetközi borversenyek, ezek között az első számú a Vinagora.

– A világraszóló díj elnyerésének milyen jelentősége van a borászat életében?
– A nagydíj legfőbb üzenete számomra, hogy Magyarországon és Villányban is adottak a körülmények ahhoz, hogy ilyen sikeres borok készüljenek. Megvan hozzá a megfelelő terroir (talaj és klíma – a szerk.) és a tudás is, ebből pedig egyenesen következik, hogy más szőlőfajtákkal is képesek lehetünk a világ élmezőnyébe sorolható borokat készíteni. A 2011-es Sauska Kadarka és a 2011-es Sauska Tokaji Cuvée 105 ezüst-, a 2011-es Sauska Kékfrankos bronzérmet, a tokaji 2011-es Sauska Birtok Furmint pedig különdíjat nyert. Az ilyen díjak segítik a fogyasztók tájékozódását: ha egy borászat ennyire jó bort tud készíteni, akkor ennek az az üzenete, hogy a maga kategóriájában vélhetően minden bora hasonló gondossággal készül. Ebben rejlik a díj által ránk rótt kötelesség is, tartani kell a színvonalat.

– Az elismerés sikeresebbé teheti a nemzetközi piacon való megjelenést?
– Természetesen. Észre tudja vetetni a világgal, hogy Magyarország bortermelő ország. Azt hisszük, hogy ez köztudott, de sajnos nem. Kevesen ismerik a világban a magyar borokat, a külföldi borkereskedők
közül is csak a kalandvágyók vállalják az újdonság bevezetésével járó extra munkát. A nemzetközi díjak a kereskedők figyelmét is felhívhatják ránk. Valószínűleg nem kerülünk azonnal a felső polcra, de ettől még erre kell törekednünk.

– Nem hagy nyugodni a kérdés, hogy a sikeres mérnök és üzletember miért indul el borászkodás közismerten ingoványos világába.
– A bor a feleségem és a magam számára szenvedély, és nem üzlet. Nem vagyok borász, erős amatőr borkedvelőnek vallom magam. Mindazt, amit a fénycsövek világában megtanultam, valamelyest használni tudom itt is. De a kettő között óriási a különbség: míg az egyikben minden mérhető és tervezhető, a másikban szinte semmit sem lehet mérni. Például a díj is szubjektív elbíráláson alapszik. Szeretjük a bort, keressük a titkait, és tanulunk.

– Sokaktól hallottam már, és ön is mindig megemlíti, hogy új szemlélet szerint dolgoznak. Mennyiben különbözik ez általában a magyar és szűkebben a villányi borászok filozófiájától?
– Én abban hiszek, hogy ha valamihez nem értek, akkor megpróbálom megkeresni a legjobb szakembert, akitől megtanulhatom. A korábban végzett munkáim megkövetelték tőlem a kiszámíthatóságot és a következetességet. A szőlőben és a pincében is következetesnek kell lenni, nem lehet ide-oda táncolni. Ez a véremben van, és igyekszem átadni a fiataloknak is. A tanulás a fejlődés egyetlen lehetséges útja. Ha ez filozófiának számít, akkor ez az enyém.

Sauska Krisztián 1948-ban született a baranyai Sombereken. Budapesten, a Piarista Gimnáziumban érettségizett, tehetséges sportolóként az ifjúsági kosárlabda-válogatott tagja volt. Édesanyja 1969-ben meghalt, és ő még abban az esztendőben disszidált. Jugoszlávián keresztül egy Nápoly melletti menekülttáborba jutott, majd fél évet követően az

Egyesült Államokba ment. Szemetesként dolgozott először, a puszta létfenntartásért kellett küzdenie. Ezután egy ablakkereteket gyártó cég munkása lett, majd egy fénycsőgyárba került. A cég tulajdonosa felfigyelt rá, és felajánlotta neki, hogy fizeti az egyetemi tanulmányait. Immáron mérnökként rövidesen a gyár második embere lett. 1983-ban már új céget alapított, és rendkívül sikeres lett a fénycsövek gyártásának területén – a NASA az űrhajóiba is Sauska-féle fénycsöveket épített.

A nyolcvanas évektől kezdve már rendszeresen visszajárt Magyarországra, és egyre jobban érdeklődött a nagyapai hagyomány, a bor iránt. Alapos előkészületek után két modern, elkötelezett, fiatal munkatársakkal dolgozó borászatot hozott létre, amelyek 2000-től tokaji, majd 2006-tól villányi borokat készítenek és forgalmaznak. A Sauska név immáron nemcsak a fénycsövek, hanem a bor világában is jól cseng. A magyar borbarátok már eddig is rajongtak a fekete körrel jelzett Sauska borokért, a Decanter World Wine Awards versenyen szerzett nagydíj után pedig az egész világ megnyílhat a borászat előtt.

Sauska Krisztián feleségével, Andreával együtt él legnagyobb szenvedélyüknek, a borászatnak. Lányuk, Stefanie is bekapcsolódott már a munkába, és Miklós fiuk is aligha kerülheti el teljesen ezt a sorsot. A családfő a bor és a finom ételek mellett a teniszt kedveli még igazán, s támogatóként megjelenik a sport különböző területein.

Cím: Sauska Cuvée 5: A magyar bor már nem csak országosan világhírű
A Decanter World Wine Awards 15 fontnál drágább Bordeaux-i házasítású 
kategória nagydíjának elnyerésével kiemelkedő nemzetközi sikert ért 
el a villányi Sauska borászat 2009-es évjáratú Sauska Cuvée 5 bora. A 
verseny történetében magyar bor első alkalommal lett kategória-
győztes, ráadásul a vörösborok egyik legkoncentráltabb mezőnyében.

– A győztes bor neve Sauska Cuvée 5 2009, Villány. Kérem, 
magyarázza el, hogy ez a név mögött mit rejt a palack!
– Mi egy modern borászatot építünk, ez érvényes az épületekre, a 
technológiára és megmutatkozik a borok elnevezésében is. Nem akartunk 
latin vagy görög nevet, esetleg fantázianevet adni borainknak. Olyan névre gondoltunk, ami a szó legnemesebb értelmében semleges, csupán jelöl, de nem próbálja befolyásolni a bor élvezőjének hangulatát. Mivel én mindig szerettem a matematika tiszta világát, úgy döntöttünk, hogy számokkal jelöljük a borokat, ezen belül is egy izgalmas kis csoportot, a primszámokat választottuk. Ezek olyan pozitiv egészek, amelyek csak 1-el vagy önmagunkkal oszthatóak.
Minél alacsonyabb a szám, annál magasabb minőségű a bor. Az alap borunk, a Cuvée 13 elsősorban 
tartályos érlelésű, a 11 koncentráltabb, hangsúlyosabb a hordók 
használata, a 7 csúcsbor, amely az 5 házasításakor fel nem használt 
legszebb tételekből készül. A Cuvée 5 a borászat 300-400 hordójának 
mintegy 2 százalékából, a legszebb tételekből, 45 százalék 
merlot, 35 százalék cabernet sauvignon és 20 százalék cabernet franc 
házasításával készült. Villányi és siklósi területeinkről származó borok ezek szép harmóniában, talán a legszebben, amire eddig képesek voltunk.
– A prímszámok közül még nem használták fel a 2-est és a 3-ast, 
kis jóindulattal az 1-est ide sorolhatjuk. Tervez még felfelé haladni 
a minőségben?
– A Cuvee 5-tel olyan magasra tettük a lécet önmagunk számára, hogy még ezt sem tudjuk minden évben megugrani. 2008-ban és 2010-ben nem készitettük ezt a bort, mert a szüretelt szőlő minősége nem volt rá alkalmas. Mi tervezhetünk, de a Jóisten dönt el, mi az alap, amiből abban az évben megpróbálhatjuk kihozni a maximumot.
– A bordeaux-i házasítások kategóriája alatt mire kell pontosan 
gondolni?
– A Decanter World Wine Awardra 32 kategóriában csaknem 15 
ezer bort neveztek. A bordeaux-i házasítások mezőnye a legerősebb, mind a 
15 font alatti, mind az ennél értékesebb borok között. A kategória 
neve ne tévesszen meg senkit, nem a francia borvidék borai indulhatnak 
itt, hanem a világ össze bora, amely a bordeaux-i szőlők borainak 
házasításával készült. A mezőnyben voltak persze bordeaux-i borok is, 
de ugyanúgy versenyzett toszkán, kaliforniai vagy éppen ausztrál. 
Ebben a mezőnyben lett a borunk a kategória győztese.
– A rangos díj elnyerésének milyen jelentősége van a borászat életében?
A nagydíj elnyerésének legfőbb üzenete számomra, hogy Magyarországon 
és Villányban is, adottak a körülmények ahhoz, hogy ilyen sikeres 
borok készüljenek. Meg van hozzá a megfelelő terroir (talaj és klíma 
– a szerk.) és a tudás is. Ebből pedig egyenesen következik, 
hogy más szőlőfajtákkal is képesek lehetünk a világ élmezőnyébe 
sorolható borokat készíteni. A 2011-es Sauska Kadarka és a 2011-es 
tokaji Sauska cuvée 105 ezüst, 2011-es Sauska Kékfrankos bronzérmet, a 
tokaji 2011-es Sauska Birtok Furmint pedig különdíjat nyert.
Az ilyen díjak egyrészt segítik a fogyasztók tájékozódását. Ha egy 
borászat ennyire jó bort tud készíteni, akkor ennek az az üzenet, hogy 
a maga kategóriájában vélhetően minden bora hasonló gondossággal 
készül. Ebben rejlik a díj által ránk rótt kötelesség is. Kötelezően 
tartani kell a színvonalat.
– A díj sikeresebbé teheti a nemzetközi piacon való megjelenést?
– Természetesen. Észre tudja vetetni a világgal, hogy Magyarország bortermelő ország. Azt hisszük, hogy ez köztudott, de sajnos nem. Kevesen ismerik a világban a magyar borokat, a külföldi borkereskedők 
közül is csak a kalandvágyók válallják az újdonság bevezetéséve járó extra munkát. A nemzetközi díjak a kereskedők figyelmét is 
felhívhatják ránk. Valószínűleg nem kerülünk azonnal a felső polcra, de ettól még erre kell törekednünk.
– Nem hagy nyugodni a kérdés, hogy a sikeres mérnök és 
üzletember miért indul el borászkodás közismerten ingoványos világába?
– A bor a feleségem és a magam számára szenvedély és nem üzlet. 
Nem vagyok borász, erős amatőr borkedvelőnek vallom magam. Mindazt, 
amit a fénycsövek világában megtanultam, valamelyest használni tudom 
itt is. De a kettő között óriási a különbség. Míg az egyikben minden 
mérhető és tervezhető, a másikban szinte semmit sem lehet mérni. 
Például a díj is szubjektív elbíráláson alapszik. Szeretjük a bort, 
keressük a titkait és tanulunk.
– Sokaktól hallottam már, és Ön is mindig megemlíti, hogy új 
szemlélet szerint dolgoznak. Mennyiben különbözik ez általában a 
magyar, és szűkebben a villányi borászok filozófiájától?
– Én abban hiszek, hogy ha valamihez nem értek, akkor megpróbálom 
megkeresni a legjobb szakembert, akitől megtanulhatom. A korábban 
végzett munkáim megkövetelték tőlem a kiszámíthatóságot és a következetességet. A szőlőben és a pincében is következetesnek kell lenni. Nem lehet ide-oda táncolni. Ez a véremben van és 
igyekszem átadni a fiataloknak is. A tanulás a fejlődés egyetlen 
lehetséges útja. Ha ez filozófiának számit, akkor ez az enyém.

Keretes 1.:
Egy eltökélt ember kalandos élete
Sauska Krisztián 1948-ban született a baranyai Sombereken. Budapesten 
a Piarista gimnáziumban érettségizett, tehetséges sportolóként az 
ifjúsági kosárlabda-válogatott tagja volt. Édesanyja 1969-ben meghalt, 
és ő még abban az esztendőben disszidált. Jugoszlávián keresztül egy 
Nápoly melletti menekülttáborba jutott, majd fél évet követően az 
Egyesült Államokba ment. Szemetesként dolgozott először, a puszta 
létfenntartásért kellett küzdenie. Ezután egy ablakkereteket gyártó 
cég munkása lett, majd egy fénycső gyárba került. A cég tulajdonosa 
felfigyelt rá és felajánlotta neki, hogy fizeti az egyetemi 
tanulmányait. Immáron mérnökként rövidesen a gyár második embere lett. 
1983-ban már új céget alapított, és rendkívül sikeres lett a 
fénycsövek gyártásának területén – a NASA az űrhajóiba is 
Sauska-féle fénycsöveket épített.
A 80-as évektől kezdve már rendszeresen visszajárt Magyarországra, és 
egyre jobban érdeklődött a nagyapai hagyomány, a bor iránt. Alapos 
előkészületek után két modern, elkötelezett, fiatal munkatársakkal 
dolgozó borászatot hozott létre, amelyek 2000-től tokaji, majd 
2006-tól villányi borokat készítenek és forgalmaznak. A Sauska név 
immáron nem csak a fénycsövek, hanem a bor világában is jól cseng. A 
magyar borbarátok már eddig is rajongtak a fekete körrel jelzett 
Sauska-borokért, a Decanter World Wine Awards versenyen szerzett 
nagydíj után pedig az egész világ megnyílhat a borászat előtt.
Sauska Krisztián feleségével, Andreával együtt él legnagyobb 
szenvedélyüknek, a borászatnak. Lányuk, Stefanie is bekapcsolódott már 
a munkába, és Miklós fiuk is aligha kerülheti el 
teljesen ezt a sorsot. A családfő a sporttól sem szakadt el teljesen, 
a bor és a finom ételek mellett a teniszt kedveli még igazán, valamint 
támogatóként megjelenik a sport különböző területein.

Keretes 2.:
Decanter World Wine Awards
A londoni Decanter bormagazin a világ legismertebb és legelismertebb 
szakmai magazinja. Nem véletlenül, hiszen Nagy-Britannia óriási bor 
importőr, és a brit piac hatalmas fogyasztói tábora rendkívüli módon 
érdeklődik a világ összes, figyelemre érdemes bora iránt. Londonban 
zajlik a világ legelismertebb borszakértői képzése is.
A Decantert a világ 90 országában olvassák, véleménye meghatározó a 
borbarátok óriási nemzetközi táborának tájékoztatásában, ízlésének 
formálásában. Szakértői évente mintegy 4000 bor tesztjét juttatják el 
az olvasókhoz.
A Decanter World Wine Award a világ legrangosabb borversenyei közé 
tartozik. A brit piaci követelményeknek megfelelő 32 kategóriában idén 
több mint 10 ezer tétel nevezett a versenyre.
A villányi Sauska Cuvée, Villány a 15 font feletti Bordeaux-i 
kategóriában lett abszolút győztes, ezzel maga mögé utasította a 
versenyre nevezett összes francia, olasz, chilei, argentin, 
kaliforniai, ausztrál és minden más bordeaux-i házasítású bort.
A Decanter World Wine Award idei versenyén több magyar borászat is 
szerepelt. A Sauska pincészet kategóriagyőzelme mellett összesen 30 
magyar borászat 6 arany, 14 ezüst és 22 bronzérmet, valamint 23 
különdíjat nyert.
A borkedvelőknek tudniuk kell, hogy nincs bor világbajnokság. Ellenben 
van 8-10 olyan nagy nemzetközi verseny, amely szinte egyedül is 
elmenne világbajnokságnak. Nagy-Britanniában 3 (köztük a Decanter 
versenye), Franciaországban 3, Belgiumban 1, Németországban 1, és 
Olaszországban 1 ilyen versenyt rendeznek. Magyarországon is van 
nemzetközi borverseny, ezek között az első számú a Vinagora.