Rosta Gábor főiskolai tanár, a Városi Kertek Egyesület elnöke elmondta, hogy a növekvő érdeklődés például az alkotás, a természethez való közelítés iránti igényre vezethető vissza. A városi gazdálkodás ugyanis megadja a kétkezi munka sikerélményét, és a közös feladatok közelebb hozzák egymáshoz a betonrengetegben élő, egymástól elidegenedett embereket.
A városi kertészkedés a világ nagy metropolisaiban, például Londonban vagy New Yorkban már régóta az élet része. A szakember szerint Magyarországon mostanában bontakozik ki a városi kertmozgalom, a gyors terjedésben az ökológiai szemléletre fogékony önkormányzatok, civil szervezetek, oktató intézetek, egyházak vállalnak szerepet.
A Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség Albertfalva központjában az idén alakított ki egy biokertet. Pocsai Miklós református lelkész elmondta, hogy az egyházi tulajdonú telken a terv szerint templom épül majd, de egyelőre nincs rá pénz. Ezért tavasszal termőföldet hordtak a bekerített telekre, és az Isten kertje elnevezésű zöld szigeten a közeli lakótelepeken verbuválódott önkéntesek, főként a gyülekezet tagjai hozzáláthattak az apró veteményesekben a gazdálkodáshoz. Paradicsomot, málnát, cukkinit termesztettek, és jó volt az első évi termés. A gazdálkodó hívek többsége fiatal családos, de van közöttük 80 éves nyugdíjas is.
Szentendrén, a Püspökmajor lakótelepen jelenleg még a kerttervezés munkálatai zajlanak, jövő tavasszal lesz az első kapavágás. Kudett Krisztina, az önkormányzat zöldreferensének tájékoztatása szerint a nagyszámú jelentkező közül 26 családot választottak ki, akik majd a fakerettel körbevett kis parcellákon ültethetnek konyhakerti, fűszer- és gyógynövénypalántákat. Addig is a résztvevők kertészeti tanfolyamokon képezhetik magukat és különféle kulturális programok közös szervezésével összekovácsolódhat a sok kisgyerekes családból álló közösség. A közösségi kert létesítését a város környezetvédelmi alapjából finanszírozzák, a szakmai hátteret pedig a Városi Kertek Egyesület biztosítja hozzá.
