A magyar plakát lett a legjobb, Molnár Gábor a 13.

Molnár Gábor az európai séfek között az előkelő kilencedik helyet szerezte meg.

A Bocuse d’Or világdöntőjén az amerikai, az európai és az ázsiai kontinentális döntő legjobbjai indulhattak, összesen huszonnégy ország séfje.

Az eredményhirdetés a lehető legjobban kezdődött a magyar csapat számára, hiszen már az első különdíj átvételére Molnár Gáborékat szólították. A séfek világversenyének legszebb bemutatkozó plakátja a magyar lett. A plakát alapötletét a két menü és a magyar kártya társítása adta. Hajnal Péter szakmai vezető, Ruszthy Dávid művészeti vezető és Sárosi Zoltán fotós munkáját dicséri a mű, amely nemcsak a séfet, hanem a Molnár Gábor által felhasznált alapanyagok jó részét is bemutatja.

A legutóbbi döntőben két évvel ezelőtt szintén Magyarország nyerte el a legjobb poszternek járó díjat. Akkor Széll Tamás, a Michelin-csillagos Onyx étterem séfje képviselte hazánkat.

A különdíjak után megkezdődött a verseny eredményeinek kihirdetése: Norvégia, Orjan Johannessen és Jimmy Oien nyert, a második helyet az amerikai Philip Tessier és Skylar Stover, a harmadikat pedig a svéd Tommy Myllymäki és Albin Edberg szerezte meg.

A magyar csapat helyezéséről hosszabb ideig nem érkezett hír, de mindenki optimista volt, mert Molnár Gábor arról beszélt a versenyt követően, hogy mindent sikerült az előzetes terveknek megfelelően megvalósítani. Széll Tamás viszont két évvel ezelőtt úgy lett tizedik a világdöntőben, hogy a maga bevallása szerint is hibázott. A magyar csapat ezúttal csak amiatt aggódott, hogy a második versenynapon, tizedikként kerültek a zsűri elé, és annak a tagjai már esetleg elfáradhattak kissé a sok kóstolásban.

Molnár Gábort végül a nemzetközi zsűri a tizenharmadik helyre rangsorolta, ami ugyan apró visszalépés a korábbi tizedik helyhez képest, de óriási siker a világ huszonnégy legjobb séfjének versenyében. Sőt, az európaiak között a magyar séf ott szerepel a top tízben, a kilencedik helyen.

„Az eredmény mögött példaértékű összefogás áll, a szakmának és támogatóinknak is köszönettel tartozunk, amiért a versenyző számára mindent megadhattunk a felkészülés alatt” – köszönte meg a támogatást Hamvas Zoltán, a több hónapos előkészületeket koordináló Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke.

„A Bocuse d’Or-döntőn és a SIRHA szakkiállításon való szerepléssel egyben rendkívül értékes lehetőséget kaptunk az egész ország számára. Elismerés számunkra, hogy a kormányzat felismerte, a magyar tehetségek és minőségi alapanyagaink értékesek annyira, hogy megmutassuk a legjelentősebb nemzetközi fórumon. Hiszünk abban, hogy a jó irányba, egy jó cél felé haladunk; ez a szakmai munka, a versenyzéssel együtt járó fejlődés idővel felrajzolja a Magyarországot a világ gasztronómiai térképére” – folytatta az akadémia elnöke.

Hamvas Zoltán szerint a skandináv példa, köztük Svédország, már megmutatta, milyen sikerekhez vezethet a gasztronómia fejlesztése. Az elmúlt 5-10 évben meredek fejlődési utat jártak be ezek az országok, a szakmai programjaik, a kemény munka eredményhez vezetett, így ma ott vannak az élvonalban. A kormány támogatásával Magyarország is ezen az úton tett újabb lépést. „Azzal, hogy a gasztronómiára nyitott, igényes vendégek úti célja lesz Magyarország, a turizmus és vendéglátás is nagyobb hangsúlyt kap, vele fejlődhetnek a termelők, a kapcsolódó ágazatok is” – összegezte.

Íme a végső sorrend:

A legjobb húsfogást a finnek készítették, nekik volt a legjobb segítőjük is Antti Lukkari személyében. A halmenük közül a zsűri a japán fogást találta a legjobbnak.

A nemzetközi zsűri először a magyar séf pisztrángból készült halfogását kóstolhatta meg, amelyet fűszeres zöldség zsüliennel és rákkal töltve készített el Molnár Gábor, torma- és tintaspagettiívvel a tetején. A zsűritagok elégedetten bólogattak a kóstolás közben.

A halétel köretének legalább ötven százalékban zöldségből kellett állnia, ehhez a helyszínen berendezett piac kínálatából kedd este válogatta ki Molnár Gábor az összetevőket: burgonyát, zöldalmát, fehérhagymát, gyömbért, kaprot, sütőtököt, japán articsókát, vörös és cirmos céklát, póréhagymát és tarlórépát. A köretben az utolsó pillanatban mindenki számára kötelezően kijelölt édeskömény is szerepelt.

A húsos fogás – amely fél órával később került a zsűri elé – gyöngytyúkból készült, a világhírű magyar találmány, a Gömböc formájára, amelynek jellegzetessége, hogy egy stabil egyensúlyi ponttal rendelkezik, és mozgásban van, amíg ezt el nem éri. A dísztálon egy üvegből készült Gömböc is helyet kapott.

A Gömböcre jellemző dinamizmust, a hazai gasztronómia fejlődését kívánta megmutatni a fogás kreatív elemein keresztül Molnár Gábor, ugyanakkor a magyar konyha hagyományaira stabil pontként támaszkodott. Az összetevőkben ezt olyan alapanyagok képviselték, mint a paprika, a marinált zöldségekkel és „szférikus tejfölgolyóval” elkészített savanyított (pickled) gulyás-consommé, illetve a sült csirke, a majonézzel töltött tojás, hozzávalóként torma és feketegyökér.

A húsételhez szükséges alapanyagokat magával hozhatta a csapat, a versenymunka receptjében egyebek között olyan hozzávalók kaptak helyet, mint a póréhagyma, a siitake és a vargánya gomba, a paraj, a sárgarépa, a sütőtök, a torma és a csicsóka, fűszerként pedig a petrezselyem és a koriander.

A magyar séf és segítője, Pohner Ádám a 10-es számú konyhában Vomberg Frigyes edző irányítása mellett végig az előzetes menetrendnek megfelelően, koncentrálva készítette el a rendelkezésre álló 5 óra 35 percben a versenyfogásokat, miközben a zsűritagok folyamatosan ellenőrizték a csapat munkáját.

A gasztronómia olimpiájának számító megmérettetés igazi sportversenyekhez méltó, felvillanyozott hangulatban zajlott. A küzdőtéren nyitott konyhákban elkészült látványos menüket zenei kíséret mellett szolgálták fel a zsűritagoknak, miközben a lelátókon mintegy 1500 néző nemzeti zászlókat lengetve szurkolt hazája séfjének.

A nemzetközi zsűriben a versenyalapító Paul Bocuse-ön, valamint a tiszteletbeli elnökön, Grant Achatzon, a három Michelin-csillagos chicagói Alinea étterem séfjén és a legutóbbi versenyen győztes Thibaut Ruggeri francia séfen, a zsűri elnökén kívül mind a huszonnégy nemzet képviselője helyet kapott. Magyarországot Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke képviselte.

Halétel – téma: pisztráng
Pisztrángfilé fűszeres zöldségzsüliennel és scampival töltve, torma- és tintaspagettiívvel a tetején, meglepetészöldségekkel körítve
Köretek:
A halétel „titkos összetevőjét” a verseny előestéjén leplezték le; az édesköményből rögtönzött a csapat. Hétfő este a helyszínen kialakított piac zöldségkínálatából az alábbi friss alapanyagokat választották: burgonya, zöldalma, fehérhagyma, gyömbér, kapor, sütőtök, japán articsóka, vörös és cirmos cékla, póréhagyma és tarlórépa.

Húsétel – téma: gyöngytyúk
Gyöngytyúkmell ívek
Paprikás gyöngytyúkmellcsíkok
Combsonkaszelet póréhagymával és siitakehamuval

Panco-gyöngytyúkbőr és koriandermorzsa
Köretek:
Savanyított gulyás-consommé savanyított, marinált ecetes zöldségekkel és szférikus tejfölgolyóval, fűszersaláta és gulyás-jus
Mangóecetben marinált, sütőtökszalagba göngyölt, korianderes-birsalmás narancslekvárral töltött répa póréhamuval
Grenaille burgonyakavics fekete olívatapenáddal töltve
Tojás - sült csirke majonézzel töltve
Zöld sabayon és gyöngytyúk-jus
Gombazselén és fekete kenyéren tálalt feketegyökér-hattyú tormás panna cottával, rajta csicsóka-carpaccióval és tejcsipsztollakkal