A Kárpát-medence szinte valamennyi tájegységéből érkeznek méhészek a találkozóra – mondták el a szervezők szerdán sajtótájékoztatón.
Czémán László, a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesületének elnöke kiemelte: a méhészek mindent elkövetnek, hogy a magyar, jó minőségű méz beépülhessen az emberek természetes étrendjébe. Ennek viszont fontos feltétele, hogy a lakosság megismerje a jó minőségű termelői mézet. A kétnapos fesztivál pontosan ezt a célt szolgálja: az emberek megkóstolhatják a különböző tájegységek jellegzetes mézeit, az őstermelőktől „hamisítatlan” termékeket vásárolhatnak.
A Söjtörön 22 éve működő méhészegyesület és a 2005-ben létrejött Ambrosia Mézlovagrend alapításától kezdve fontos feladatának tartja a mézfogyasztás népszerűsítését, a méz jótékony hatásának megismertetését – hangsúlyozta Czémán László.
A mézhamisításról, mézkeverésről szólva arról beszélt, hogy 70 ezer tonna kínai méz árasztja el Európát, ez a termék „minden kiskereskedelmi forgalomban kapható kevert mézben megjelenik”. Már léteznek olyan technológiák is, amelyek lehetővé teszik, hogy a „természetes mézhez megtévesztésig hasonló terméket tudjanak előállítani”. Aki viszont „jártas a mézfogyasztásban”, nem keverheti össze a kettőt: a mesterségeset és a természeteset össze sem lehet hasonlítani – jegyezte meg.
A gasztronómia fesztivál arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar lakosság az európai országokhoz képest elmaradt a mézfogyasztásban – hangoztatta Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a mézfogyasztás emelkedő tendenciát mutat: míg 2010-ben a magyar polgárok átlagosan 30 dekagramm mézet fogyasztottak évente, 2015-re 70 dekagrammra nőtt az éves mennyiség. Az elképzelések szerint az átlagos mézfogyasztás néhány esztendő múlva meghaladhatja az évi egy kilogrammot is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!