Vidéki lett az év étterme és konyhafőnöke is

„Pesti-siker” Tatán, avagy egy séf, aki kikerülte a trendiség csapdáját. Megjelent a legújabb Gault&Millau gasztrokalauz.

Velkei Tamás
2016. 11. 15. 16:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pesti István, a tatai Platán étterem séfje érdemelte ki idén az év konyhafőnöke díjat – derült ki azon az eseményen, ahol a Gault&Millau Magyarország 2017-es étterem- és borkalauzát mutatták be. Pesti nem ismeretlen a nagyközönség előtt, hisz korábban a Bábelben ismerhette meg a gasztronómia iránt érdeklődő közönség, tavaly a budai Tanti szakácsa volt, amikor nagy meglepetésre a vendéglátóhely Michelin-csillagot kapott. Az ítészek szerint Pesti örökké tanuló szakács, ízei egyre markánsabbak, kifejezőbbek. Úttörő a tálalás (food design) területén is, ahol ugyancsak megtalálta az egyéni utakat, és elkerülte a „trendiség” csapdáit.

Az est során számos más díj is gazdára talált. Az év étterem-tulajdonosa címet ezúttal az erzsébetvárosi Rosenstein család érdemelte ki. A família által működtetett vendéglő olyan többgenerációs étterem, amelyben megjelenik a magyar és zsidó konyha, a hagyomány és evolúció. Saját farmról érkezik a téliszalámi, a mortadella, míg a Rosenstein-ház sörét az egyik legjobb magyar főzde, a Monyó szállítja. Garai Ádám, a szintén erzsébetváros Olimpia étterem szakácsa kapta a magyar gasztronómia reménysége címet. A 24 éves séf olyan helyeken dolgozott már, mint Mák bisztró, Carne di Hall, Onyx, nem utolsósorban pedig a Rasmus Kofoed vezette világhíres Geranium.

Az év étterme nagy meglepetésre a tokaji borvidéken található Gusteau Kulináris Élményműhely/Mádi Udvarház lett. A szerkesztők szerint az utóbbi években a borvidéken is megjelentek ígéretes műhelyek, ezek közé tartozik a Gusteau is, amely „finomított borkonyhaként” határozza meg magát, fontos célja, hogy az ételekben is megjelenjen a terroir. Konyhája találékony: egyszerre regionális és világra nyitott, évről évre meggyőzőbb.

Ha a vidék vendéglőjébe szeretnénk betérni, Békéscsabára kell utaznunk, a Kisvendéglő a Hargitához étterembe. A hagyományos erdélyi és magyar ételeket kínáló helyen a vendéglátók helyben sütött kenyeret szolgálnak föl, maguk főzik a szörpöt, a lekvárt, fűszerkertet gondoznak, és igyekeznek jó helyi alapanyagot beszerezni, legyen szó szürke harcsáról, tejfölről vagy sajtról. Az év feltörekvője az őriszentpéteri Pajta bisztró lett, amelyet a tesztelők szerint friss és egyéni tányérok jellemeznek. Az étterem szakácsa fiatal, képzett, az étlap rövid és gyakran változik, az ételek főszereplői a régió alapanyagai.

A 2017-es kalauz folytatja a két éve indított hagyományát, és alternatív vendéglátás kategóriában is ajánl helyeket. Ezek nem tekinthetők a szó szoros értelmében vett éttermeknek, annál lazább, közvetlenebb stílusú étkezési lehetőséget nyújtanak. A kiadványban átfogó írás veszi számba a „kézműves” sörfőzdéket és újhullámos kávépörkölőket, és részletes ajánlásokat nyújt azokról a helyekről, ahol ezek a termékek elérhetők. Az alternatív vendéglátás kategóriában idén a VII. kerületi Beszálló Food Bar nyert, ahol Huszár Krisztián adta egy alternatív vendéglátóhelyhez a nevét. Fontos megjegyezni, hogy a címek jobbára nem egyetlen év munkáját díjazzák, hanem több év teljesítményét. A Magyar Gasztronómiai Egyesület Aranyszalag Minőség Tanúsítványát az akasztói szikiponty kapta.

– Bővült a megbízható középmezőny, a közönség számára pedig az az igazi jó hír, hogy bebizonyosodott: egyszerű hétköznapi körülmények közé is be tud költözni a minőség, ez egyben a jövő „zenéje” – foglalta össze tapasztalatait Molnár B. Tamás, az étteremkalauz főszerkesztője. A kiváló gasztronómiai szakember hozzátette: világszerte érzékelhető a formálissá vált fine dining körülményektől való elfordulás, egyre népszerűbb az egyszerű, fesztelen környezetben fogyasztható „nagy konyha”, amely az ízekre és a jó alapanyagokra összpontosít.

A Gault&Millau világviszonylatban a két legjelentősebb nemzetközi étteremkalauz egyike, amely a legátfogóbb és leghitelesebb magyarországi kulináris kiadvány. A hatvanas években Párizsban alapította két gasztronómiai újságíró, Henri Gault és Christian Millau, akik megújították az étteremkritika műfaját és az értékelés szempontrendszerét. A korábbi gyakorlattól eltérően szakszerű és részletes, a konyha teljesítményére koncentráló értékelésekkel indokolták döntéseiket. A Gault&Millau Magyarország tesztelőgárdája 2008-ban kezdte el a független étterem-értékelést, azért, hogy tükröt tartson a hazai vendéglátás elé, tájékoztassa a közönséget és lehetővé tegye az éttermek közötti fair versenyt. A tesztelés anonim, a tesztelő nem fedi fel magát, számláját kifizeti. A kalauz 2012 óta jelenik meg Magyarországon. Az idei vaskos kötet tartalmazza 231 hazai étterem és 569 bor tesztjét, továbbá bemutat 163 borászatot és 244 szállodát.

A kalauz elsősorban a konyha teljesítményét értékeli, 20 pontos rendszerben. A fő szempontok a felhasznált alapanyagok minősége és szezonalitása; az elkészítés szakszerűsége, adekvát technológiák alkalmazása; a tányéron megjelenő ízharmónia, az arányosság; a kreativitás, az egyéniség; az ár-érték arány; a tálalás és a konyha teljesítményével összhangban álló szerviz. 20-19,5 pontot a világ legszűkebb élvonalához tartozó étterem kaphat. 19 pontot érdemel a világ legjobb éttermeinek egyike – ilyenek egyelőre nem léteznek Magyarországon. A 18-17 ponttal jutalmazott éttermek kiemelkedő konyhát visznek, míg a 16-15 pont „nagyon jó konyhát” jelent. A 14-13 pontot kapott helyeken „jó konyha” található, a 12-11 pontot elért éttermek pedig a „jó szívvel ajánlható konyha – amennyiben az ár-érték arány is rendben” kategóriába tartoznak.

###HIRDETES2###

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.