A kadarka egy szeszélyes művésznő

Protestáns nyakasság is kell a borkészítéshez.

– A szekszárdi csúcsborászok közül ön azon kevesek egyike, akinek felmenői nem svábok. Emellett az egyetlen, aki református. Számít egy borász esetében a vallása?
– Rengeteget, mert a kitartás, a jó értelemben vett protestáns nyakasság elengedhetetlen a szőlő neveléséhez, a bor készítéséhez.

– Vesztergombi Ferenc, Vida Péter, Dúzsi Tamás, Takler Ferenc. Valamennyien a szekszárdi borvidék borászai, és korábban mindannyian elnyerték Az Év Bortermelője címet. Úgy látszik, végérvényesen visszafoglalta az őt megillető helyét a szekszárdi borvidék. Hogyan sikerült a szocialista tömegtermelésről a minőség felé fordulniuk?
– Nagyon jó a vidék adottsága. De hogy ennyit tudtam magam is fejlődni, abban közrejátszott, hogy több mint tíz éve olaszok, franciák, spanyolok érkeztek a borvidékünkre azzal, szerezzek nekik több száz hektár szőlőt. Gépesítették volna a borászatokat, a bort pedig elvitték volna. Elgondolkodtam: ha a külföldiek észreveszik, milyen kincset rejt a vidékünk, akkor inkább megveszem én azokat a területeket. Az ő érdeklődésük végül engem bátorított, hogy vásároljak szőlőket, gépesítsek. Mert ez azért veszélyes üzem. Ismeri a mondást, hogyan lehet valaki könnyen milliomos?

– Nem, elárulja?
– Ha egy milliárdos szőlőbe, borba fekteti a pénzét. A lényeg, hogy a kemény munka mellett azért szerencse is szükséges, nagyon észnél kell lenni.

– Az öt Az Év Borásza cím, amely eddig a borvidékre került, azt üzeni a kívülállóknak: Szekszárdon összefog a borásztársadalom.
– A mi pincénk kezdte a fajtakóstolókat kadarkával, később Bodrinál kékfrankos-, Taklernál bikavér-, Eszterbauernél cabernetfranc-összevetéseket rendeztünk, de Heimann-nál, Fritznél és Schiebertnél [valamennyien szekszárdi borászok – a szerk.] is vannak hasonló események. Ezeken az összejöveteleken mindenki bemutatja a borát, elmondja, hol termett a szőlő, hogyan dolgozta fel, melyek a bor jellemzői. Bár ezek nem borversenyek, de azt vettük észre: mindenki megjegyzi, fajtánként kié volt a legjobb a szakértő zsűri szerint. A legjobbat később igyekszik mindenki követni, így egységesültek a szekszárdi borok. Megszűnt a nagy szórás, bár az egyediség is megmaradt.

Mészáros Pál 1948-ban született Szekszárdon. Első szőlőtőkéit 1974-ben telepítette, termőterületei később folyamatosan nőttek. 2003-ban nyílt meg a Szekszárd belvárosában található borháza és pincéje. Öt évvel később saját palackozót nyitott, a Mészáros Borház 2006-os Merops Cuvée-je akkor kapott aranyérmet a bordeaux-i nemzetközi borversenyen. A borász 2012-ben nyerte el Az Év Pincészete díjat. (V. T.)

– Az összefogás jele az egységesült palack is?
– Tavalytól a kadarkát, a bikavért és a kékfrankost minden pince csak a közösen elfogadott üvegbe töltheti. Ezt nagy eredménynek tartom. De az olajozott együttműködés eredménye a szekszárdi, Etalonra keresztelt házasítás is, amelybe négy borász ad egyforma mennyiségű, különböző fajtát, ám ugyanolyan áron, függetlenül a fajták piaci árától.

– Önről tudott, hogy a saját maga által kifejlesztett, természetes komponensekből álló, úgynevezett zöldítőt használja a gyümölcsök védelmére. Ez azt jelenti, hogy a borai biobornak számítanak?
– Lényegében igen, mert kemikáliákat nem használunk. Egyébként azért zöldítő a szer neve, mert növeli a szőlő klorofilltartalmát, ezáltal a szénhidráttermelést, az pedig jelentősen javítja a bor minőségét és a tőkék ellenálló képességét, életerejét.

– Melyik fajtával szeret leginkább foglalkozni?
– A kadarkával, mert igazi kihívás. Olyan az a fajta, mint egy szeszélyes művésznő: szépen kell vele bánni, beszélni, mert nagyon érzékeny a betegségekre, az éghajlatra. Szerencsére nekünk bejött. Ma már minden szekszárdi bikavérnek ez a fajta az alapja.

– Egyszerű vagy nehéz egy szekszárdi vagy akár egy magyar borásznak betörni új, külföldi piacokra? Felvenni a versenyt a hatalmas mennyiséget előállító egyesült államokbeli, chilei, ausztrál vagy dél-afrikai borászatokkal?
– Nehéz a feladat. Az biztos, hogy jó kereskedőt kell találni. Az a tapasztalatunk, hogy ha már megkóstolták, szeretik a magyar bort, csak addig nehéz eljutni. Kínába, Hongkongba sokat szállítunk, de előfordult már, hogy Vietnamból vagy Nigériából hívtak fel ismerőseim azzal, éppen isszák az ott vásárolt boromat.

– Melyik a legkelendőbb szekszárdi fajta ezeken a piacokon?
– A drágább, nagyobb borokat kedvelik, valamint a bikavért. De ez csak a keleti piacokra érvényes, Nyugat-Európában nem nagyon érdemes erőlködni, még ha szállítunk is több országba.

– Olcsónak vagy drágának számítanak a magyar borok a világpiacon?
– Mérsékelt az áruk. Amerikába is azért tudunk exportálni, mert azt mondják, olyan jók a borok, mint a neves franciák, de fele-, harmadáron adjuk.

– Négy éve már megkapták Az Év Pincészete díjat. Melyik kedvesebb a szívének: az, vagy a mostani elismerés?
– Mindkettőre egyformán büszke vagyok, de az tagadhatatlan, hogy Az Év Bortermelője díjnak nagyobb a hírértéke. Idén egyébként ez már a második elismerésünk, mert nekünk ítélték oda a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka díjat is.