A magyaroké lett a világ legjobb húsos tálja

Tokaji, szarvasgomba, folyami rák és Kisasszondi sajtmártás is volt a magyar tálon.

A legjobb húsos tálat a magyar Széll Tamás és csapata készítette a Bocuse d’Or nemzetközi szakácsversenyen, amelyet a leginkább elismert szakácsviadalként tartanak nyilván a világban. A Lyonban rendezett versenyt az Egyesült Államok nyerte, a második helyen Norvégia, a harmadikon Izland végzett, a magyar csapat negyedik lett. A dobogóhoz mindössze 16 pont hiányzott, az ötödik, házigazda franciákat három ponttal előztük meg. Az eseményen 24 ország vett részt. Széll Tamás és csapata a tavaly Budapesten rendezett kontinensdöntőn aratott győzelmével vívta ki a szereplés lehetőségét.

A legjobb poszter kategóriában ugyancsak a magyar plakát nyert. A képen Széll Tamás egy kalitkával a kezében sétál egy erdőben, a ketrecben egy Bresse-i csirkével. Magyarország eddig ahány alkalommal indult a versenyen (összesen háromszor), mindig megnyerte e külön kategóriát.

A magyar csapatot számos neves magyar séf, így Sárközi Ákos, Nyíri Szása, Wolf András, Győrffy Árpád, valamint több száz fős szurkolói csapat kísérte el Franciaországba a verseny helyszínére. A budapesti Hold utcai piacon szurkolói központ is nyílt, ahol folyamatosan közvetítették az eseményt.

A kétnapos versenyen a magyar szakács az első napon készítette el ételkölteményeit (amire 5 óra 35 percnyi ideje volt), ami hátrányt jelentett számára, mivel több riválisa is szerdán főzte meg ételeit.

A Széll Tamás vezette magyar csapatnak (Szabó Kevin segítő, Vomberg Frigyes csapatfőnök, Szulló Szabina csapatkapitány) sikerült mindent a tervek szerint végrehajtania a világdöntő első, keddi napján, ennek megfelelően bizakodva várják a szerdai eredményhirdetést – közölte még az első versenynap végén a Magyar Bocuse d’Or Akadémia. A végeredmény is azt mutatja, kevés hiányzott a dobogóhoz.

Az idei verseny során fontos elvárás volt a nemzeti karakter megjelenítése a témákban. Széll Tamás és csapata ezt a magyar gasztronómiai kultúra egyik tradicionális eleme, a savanyítás használatával, illetve a magyar erdő hangulatának és alapanyagainak beemelésével kívánta érvényre juttatni.

A versenyzőknek két tálat kellett elkészíteniük, egy vegánt, egyet pedig a franciák büszkeségéből a Bresse-i csirkére alapozva. A magyarok a vegán tálnak a Gyökerek és levelek alatt fantázianevet adták. A tálon többek között grillezett zeller, magyar szarvasgomba, savanyított erdei medvehagyma, tökmag, cékla, gombák, sült fokhagyma, virágok roppanós levélkével, hagymadzsem savanyított bodzával, tokaji furmint is volt. Emellett körte petrezselyemolajban konfitálva, petrezselyemszárral, pirított póréhagyma, csicsókapüré, „dió” és gombazselé, valamint tokaji ecetgyöngyök és savanyított répák, petrezselyemkrém is helyet kaptak.

A Magyar téli erdő fantázianévre keresztelt második tálon grillezett csirkecomb, szárny és belsőségek; homár, fűszerek és erdei gombák; csirkemell mozaik ropogós csirkebőrrel; folyami rák paprikával; petrezselyemkrém, homárhab savanyított gyökérzöldségekkel, Kisasszondi sajtmártás. Volt még a tányéron marinált zöldborsó, mangalicasonka, céklazselé meggyecettel, sült kacsamáj és zöldalma; csirke jus grillezett csirkecombbal, tokaji furmint, aszú, savanyított fenyő, barnított vaj.

Legtöbbször az európai győztes nyeri a világdöntőt is, így Tamás talán nem is titkos esélyesnek számított – vélekedett Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) elnöke. Úgy vélte, azzal a tapasztalattal, anyagi támasszal, amit Széll Tamás mögé felsorakoztattak, illett volna nyernie, de legalább az első háromban végeznie. Ahogy ismeri a séfet, azt vélelmezte, most ő is csalódott.

Ráadásul az a dán Rasmus Kofoed segítette a felkészülését, aki a koppenhágai három Michelin-csillagos étterem, a Geranium séfje. A világ szűk élvonalába tartozik, akinek külön erre állt rá az agya. Éttermét is olyan tudatos, intelligens előkészítés jellemzi, ami keveseket. A dán szakács az egyesült államokbeli és a norvég induló mellett pártfogoltját is a dobogóra várta. Kettőt ebből eltalált.

A hatásokat vizsgálva Molnár B. remek lehetőségként értékelte, hogy több kiváló magyar élelmiszert, mint például a Keleméri bárányt, amelyet az MGE Aranyszalag minőség tanúsított védjegyével is elismertek, a magyar standon bemutathattuk.

A gasztronómiai szakértő szerint remek volna, ha az állam támogatni tudná azokat a szervezeteket, intézményeket amelyek a minőséget ellenőrzik, ahogy például a franciák a Label Rouge esetében. Ez ugyanis inspirálná azokat a termelőket, akik vállalják a kockázatot és a rengeteg munkát azért, hogy kiváló minőséget tegyenek le az asztalunkra.

Úgy vélte: az hathatna még a további gasztronómiai fejlődés irányába, ha minél több műhelyként is működő étterem lenne Magyarországon, olyan mint például a Csalogány 26, ahonnan Mogyorósi Gábor, Huszár Krisztián, Magyar Dániel, Molnár Gábor is kikerültek.