Ha a magyar élelmiszer-pazarlás mértékét nézzük, azt hihetnék, a valósághoz képest jobban állunk jólét tekintetében Európában. Amellett, hogy panaszkodunk az árak miatt, fejenként átlagosan 40 kilogramm élelmiszert hajítunk a kukába évente, vagy még ennél is többet. Ez negyede az élelmiszerláncban Magyarországon termelődő 1,8 millió tonnának. A világban az előállított élelmiszer egyharmada landol a szemétben, ez évente 1,3 milliárd tonna. Különösen akkor elszomorító erre gondolnunk, ha a 755 millió éhező ember jut eszünkbe. Az évi 100 milliárdos spórolás elérhető lenne, ha jobban megnéznénk, mit is veszünk, illetve amit megveszünk, azt helyesen tárolnánk. A sütőipari termékek mellett az ételmaradékok, tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek, nyers hús végzi nálunk leginkább a kukában. Kimutatták, hogy a pazarlás a fizetéssel egyenesen arányos, és nem csak nálunk, Nyugat-Európában még rosszabb a helyzet. A britek például az éretlen és a túlérett banánt sem eszik meg, amit azért mi nem engedünk meg magunknak. A legnagyobb probléma azonban nem az egyes embereknél jelentkezik, hanem az élelmiszeripar kevésbé hatékony tárolási stratégiájában.
A fölösleget adományozás révén kaphatják meg a rászorulók. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) összefogva hétfőn, az élelmezési világnapon 30 tonna élelmiszert juttatott el az igénylőknek. Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke szerint az egyesület fontosnak tartja, hogy az élelmezési világnap kapcsán minél többek megismerjék az élelmiszer-pazarlás és éhínség nyomasztó kettősségét.
Ahogy az MTI írja, az unió is könnyítene az élelmiszer-adományozás szabályain, ami úgy indulhat meg, hogy az élelmiszergyártók és élelmiszer-kiskereskedők a feleslegüket élelmiszerbankoknak és jótékonysági szervezeteknek adományozzák. Az elfogadott iránymutatások remélhetőleg nemcsak az élelmiszeripar és a jótékonysági szervezetek leginkább szükséget szenvedők iránt kifejtett tevékenységét segíti, hanem példamutatóvá válik az országos hatóságok és a gazdasági szereplők számára is, és az élelmiszer-adományozás szabályozásának tagállami hatáskörű megkönnyítését szolgálhatja EU-szerte – közölte az uniós bizottság.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a segítségnyújtás sokféleségében látja a megoldást.
