Az adásvételen kívül mennyit kell fizetni? – kérdezte egy titkos hangfelvételen Hiszékeny Dezső akkori XIII. kerületi alpolgármestertől az a fedett nyomozó, aki azt színlelte, hogy kenőpénzzel kíván megszerezni egy önkormányzati tulajdonban álló üzlethelyiséget. Hiszékeny a felvétel tanúsága szerint a kérdést követően 14 másodpercig hallgatott. A nyomozó szerint eközben bal kezének öt ujját felmutatta, jelezve hogy ötmilliót kér. Hiszékeny ezt az ellene folyó büntetőeljárás során tagadta, részben arra hivatkozva, hogy egy korábbi, orvosi papírokkal igazolt sportsérülés miatt bal kezén nem tudja minden ujját kinyújtani, hallgatását pedig azzal indokolta, hogy ekkor érkezett asztalukhoz egy harmadik személy, mellesleg a másodrendű vádlott, és mindketten felé fordultak. A közeledő léptek, majd az érkezővel való beszélgetés valóban hallhatóak a rögzített hanganyagon.
Azt a politikus is elismerte, hogy korábban egy találkozón bólintott, amikor a fedett nyomozó arról beszélt, hogy részéről „öt guriga rendben van”, szerinte azonban ez a gesztus csak annak szólt, hogy figyel beszélgetőpartnerére.
Mindez a Fővárosi Törvényszék csütörtök délelőtti ítélethirdetésén hangzott el, ahol az első fokon eljárt tanács felmentette a szocialista politikust, megállapítva, nincs arra egyértelmű bizonyíték, hogy Hiszékeny bármilyen jogtalan előnyt kért volna.
A tanács elnöke, Kalina József az ítélet szóbeli indoklása során feltette a kérdést, lehet-e vajon kenőpénzt ráutaló magatartással is kérni. Majd nyomban meg is válaszolta saját feladványát: lehet, de a vádlottat csak akkor lehet elítélni ennek alapján, ha bebizonyosodik, hogy a ráutaló gesztus egyértelmű és félreérthetetlen formában megtörtént. „Ha például ötmillió forintot tett volna a vádlott zsebébe, és erre a vádlott bólint, az félreérthetetlen lett volna” – magyarázta a bíró.
Hiszékeny a titkos hanganyagokon valóban nem beszélt csúszópénzről, amikor pedig a fedett nyomozó homályosan felvetette egy „előleg” lehetőségét, Hiszékeny azt határozottan elutasította. „Nincs ilyen!”; „Én ezt nem ajánlom!”; „Nem tudom, miről van szó!”; „Soha semmit ne adjon”; „Én nem adnék” – így és ezekhez hasonló módon kilencszer utalt a rögzített beszélgetés során arra a vádlott, hogy nem kér vagy fogad el illegális pénzt – hívta fel a figyelmet a védelem a per során.
A vád szerint azonban fontos körülmény, hogy Hiszékeny nem tiltakozott egyértelműen, amikor a fedett nyomozó olyanokról beszélt, hogy „nem mindegy, hogy öt gombóc vagy tizenöt”. Továbbá bizonyító erejűnek tartották Hiszékeny már említett hosszú hallgatását és bólintását is. Az ügyészi álláspont szerint óvatosságból mondott mást a vádlott, mint amit gesztikulált.
A bíróság ezzel szemben kétségesnek tartja, hogy a vádbeli események valóban csak úgy és olyan magyarázattal történhettek, ahogy azt a vád állítja, márpedig a bűnösség megállapításához erre volna szükség – szögezte le Kalina, aki azt is hangsúlyozta, hogy Hiszékeny az eljárás elejétől fogva következetesen, ésszerű érvekkel tagadta bűnösségét.
A per másodrendű vádlottját, Sz. Sándort a Fővárosi Törvényszék felmentette azon vádpont alól, miszerint Hiszékeny cselekményének bűnsegédje volt – tekintettel az elsőrendű vádlott felmentésére. Ellenben bűnösnek találták vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében, amiért a büntetési tétel alsó határát jelentő 2 évi felfüggesztett börtönbüntetésre és több mint egymillió forint pénzbüntetésre ítélték.
Az ő vonatkozásában megállapított ítéleti tényállás az, hogy pénzt kért az ominózus üzlethelyiségért, azzal, hogy annak nagy részét továbbadja majd a döntéshozói pozícióban lévő Hiszékenynek. A bíró az enyhe büntetést úgy indokolta, hogy mivel „a pénzről mindenki csak beszélt, de senki sem látta”, a Btk. vonatkozó szakasza által védett jogi tárgy csak veszélybe került, de nem sérült. A védett jogi tárgy egyébként ennél a bűncselekménynél nem más, mint a közélet tisztasága – ez az, ami tehát a bíróság szerint nem sérült, csak veszélyben volt.
Az ügyész az ítélet kihirdetését követően közölte a bírósággal, hogy csalódott, és haladéktalanul bejelentette fellebbezését mindkét vádlottat érintően, így az ügy másodfokon, a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa előtt folytatódik. A vádlottak és védőik tudomásul vették a határozatot.
Hiszékeny Dezső a sajtó képviselőinek a törvényszék folyosóján azt mondta, aki végigkövette az eljárást, annak a döntés nem lehet meglepő. Úgy véli, az ügynek politikai okai vannak, ami azzal van összefüggésben, hogy kerülete ellenzéki vezetésű. Szerinte pusztán azért került pont ő a lejáratás célkeresztjébe, mert a vagyongazdálkodási ügyek hozzá tartoztak. „Az oktatással foglalkozó kollégám nehezebben támadható ilyen ügyekkel” – fejtette ki Hiszékeny.
Az MSZP-s politikus a perben is arra hívta fel a figyelmet, hogy semmilyen korábbi esemény nem indokolta, hogy fedett nyomozót és egy ezzel járó apparátust állítson rá a nyomozó hatóság. Azt is elmondta, hogy erről talán többet lehetne tudni, ha a Nemzeti Védelmi Szolgálat „üzlet” és „bíbor” fedőnevű aktái nyilvánosságra kerülnének, ezeket azonban 2033-ig titkosították.
