Első fokon lezárult annak a fiatalembernek a büntetőpere, aki – mint az emlékezetes – 2014-ben a 4-es, 6-os villamos Harmickettesek tere megállójánál a szerelvény felé sietve egy idős nőnek rohant. Az esés következtében az úttestre zuhanó asszony lábán áthajtott egy, a körúton közlekedő autó A sértett maradandó egészségkárosodást és több más jellegű sérülést szenvedett.
B. Márió Márkot a Fővárosi Törvényszék másfél évi fogházbüntetésre ítélte három évre felfüggesztve. Az ítéletet a vádlott és hozzátartozói a tárgyalóteremből kilépve kitörő örömmel fogadták. A védő tudomásul vette a határozatot, az ügyész viszont három nap gondolkodási időt kért, mielőtt fellebbezési szándékáról nyilatkozna.
A vád, a védelem és a bíróság abban egyetértett: az ügy egyediségét az adja, hogy a cselekményről videofelvétel készült, így a bíróság saját szemével győződhetett meg a vád tárgyát képező eseménysorról. Abban sem volt vita, hogy tettét a férfi nem egyenes szándékkal követte el. Kenyeres Attila ügyész álláspontja szerint ugyanakkor eshetőleges szándékról, de legalábbis tudatos gondatlanságról volt szó, míg a vádlottat képviselő Finta Eszter elsősorban a hanyag gondatlanság és a vétlen baleset mellett érvelt – bár egy kiszólásából kitűnt, hogy utóbbit inkább a vádlott vallomásához való kötöttsége mondatta vele, mintsem a realitások. (Lásd: keretes magyarázat.)
A fizikus szakértő részletes tájékoztatást adott a bíróságnak a vádlott mozgásáról, arról azonban, hogy a nagyjából 11 km/h sebességgel, kezében virággal rohanó vádlott tudatában volt-e annak, hogy össze fog ütközni a sértettel és hogy a nő az úttestre zuhanhat, nem kívánt válaszolni, mondván, ez nem a fizika kérdése. Mint mondta, „tudatosan kerülte a tudatos kifejezést” szakvéleményében.
A bíróság végül a hanyag gondatlanság mellett tette le a garast. Mikó Gergely tanácsvezető bíró az ítélet szóbeli indoklásában rámutatott, hogy e minősítés tette lehetővé és indokolttá a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Egyúttal nyomatékosan figyelmeztette a vádlottat, hogy ha a próbaidő ideje alatt szándékos bűncselekményt fog elkövetni, nemcsak az azért kapott büntetést kell leülnie, hanem a jelenlegit is.
Ennek veszélye már a mostani ügynél is fenyegette B. Máriót, mivel a történtek idején is próbaidőn volt egy korábbi rablás miatt. Azt, hogy az előző büntetést sem kell letöltenie, szintén annak köszönheti, hogy a most eljáró tanács nem állapított meg szándékosságot – tudniillik a végrehajtást csak ilyen esetben kellett volna elrendelni.
Az elszántan érvelő ügyvédnő védőbeszédében egyébként arra is kitért, hogy álláspontja szerint a következmények felmérésének képessége az elkövető szellemi szintjének függvénye is, a bíróságnak tehát figyelembe kell vennie a vádlott iskolázatlanságát. A törvényszék nem osztotta ezt a nézetet – a tanácsvezető emlékeztetett, a gyalogos közlekedés során minden cselekvőképes felnőttől egyaránt elvárható, hogy figyelemmel legyen mások biztonságára.
Finta a Magyar Nemzetnek elmondta, elégedett az ítélettel és arra számít, hogy az ügyész sem jelent majd be fellebbezést. Ha mégsem így történne, abban az esetben sem tartja valószínűnek, hogy másodfokon a tudatos gondatlanságnál súlyosabb bűnösségi fokot állapítanak meg, így a jogerős letöltendő szabadságvesztést szinte kizártnak tekinti. Megjegyezte, ha gondatlanságért letöltendőt kapna valaki, az minden állampolgár számára azt a rossz üzenetet hordozná, hogy bármelyikünk járhatna így, aki az utcán rohanva, nem szándékosan meglök valakit.
