Ítélet születik a lúgozó orvos perében

A védelem szerint magát forrázta le a nő. Zacher Gábor ezt cáfolta, és életveszélyről beszélt.

Március 10-én jogerős ítélet következik a „lúgos orvosként” elhíresült B. Krisztián büntetőperében, miután a pénteki tárgyalási nap a perbeszédekkel zárult a Fővárosi Ítélőtáblán. Tavaly széles körű felháborodást keltett az elsőfokú határozat, amely mindössze négy év börtönnel sújtotta a terheltet a hátborzongató tettért. Sokakat az is megdöbbentett, hogy a vádlott a bűncselekmény óta eltelt négy év nagy részében továbbra is gyermekorvosként praktizált.

Az első fokon megállapított aljas indokból elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésnél súlyosabb tényállás megállapítását szeretné elérni mind a vádhatóság, mind a sértett képviselője. Előbbi álláspontja szerint életveszélyt okozó testi sértés történt, míg utóbbi a többszörösen minősített emberölés kísérletét vetette fel.

Emlékezetes, az áldozatot, Renner Erikát 2013 márciusának egyik reggelén támadták meg otthonából kilépve. A tettes visszalökte a lakásba, megkötözte, elkábította, levetkőztette, nemi szervét és környékét pedig maró anyaggal öntötte le. Később a kutya pokrócába csavarta az áldozatot, akinek telefonját, laptopját, iratait és kulcsait magához vette, végül őt a lakásba bezárva távozott.

Renner Erika ügyvédje, Gál András szerint a gépeket nem azért vitte el a vádlott, hogy a cselekményt rablásnak álcázza, hanem azért, mert azokon bizonyítékok voltak arra nézve, hogy B. Krisztián rendszeresen zaklatta az asszonyt. A vádlott és az áldozat között előzőleg párkapcsolati viszony volt, a nő azonban elhagyta a kórházigazgatóként dolgozó férfit. Ezt a vád szerint az orvos nem tudta feldolgozni.

– Sokan kérdezik tőlem – mondta Gál ­–, hogy másként kezeli-e az ügyészség ezt az ügyet, mint azokat, ahol nem prominens állami vezető rokona a vádlott. 

B. Krisztián tudniillik Mikola Istvánnak, az első Orbán-kormány egészségügyi miniszterének az unokaöccse. Ezt egyes vélemények nemcsak azzal kötik össze, hogy a férfi szokatlanul fiatalon lett intézményvezető, hanem azzal is, hogy az ügyészség az eljárást még nyomozati szakban megszüntette. Tette ezt annak ellenére, hogy a sértetti képviselő szerint akkor már minden bizonyíték megvolt. Gál a vádhatóság perbeli elszántságát is kritizálta.

„Úgy érezzük, mindvégig cserben hagyott bennünket az ügyészség”

– summázta csalódottságát. A sértett a tárgyalás után újságíróknak arra panaszkodott, hogy az ügyészség vele szinte szóba sem áll.

A nyomozás során a terhelt autójában találtak egy orvosi fecskendőt, amelyben épp olyan, csakis szigorú szabályok szerint beszerezhető orvosi altatóanyagot mutattak ki, mint amilyet Renner Erika ártalmatlanításához is használtak. A tűn ugyanakkor nem tudták kimutatni a sértett DNS-ét. Ezt elvileg okozhatta az, hogy a nőt nadrágon keresztül szúrták combon, a kihúzásakor pedig a szövet letörölhette a nyomokat – mondta Zacher Gábor, a Honvédkórház osztályvezetője, hozzátéve, hogy ez egyébként nem jellemző.

Zachert orvos szakértőként hallgatták meg. Leszögezte, kizártnak tartja, hogy a sértett sérüléseit forrázás okozta volna. Ezt arra válaszul közölte, hogy

a védelem előadása szerint a nő – miután „ismeretlen tettes” elkábította – bódult állapotában saját magát forrázhatta le vízzel.

A szakértő elmondta, a maró anyagok okozta égésnyomok határa élesebb, a roncsolódás pedig mélyebb, mint a forrázásnál, amelynek ráadásul nagyon hosszan kellene tartania harmadfokú égési sérülések okozásához. 

A bizonyítási eljárás fókuszába túlnyomórészt az került, hogy életveszélyben volt-e az áldozat a támadáskor. Zacher Gábor szerint az altatóanyag miatt nem, bár ez inkább csak a véletlennek köszönhető. Kifejtette, a kórházon kívüli altatás akkor is rendkívül kockázatos, ha megfelelő felszerelés mellett végzik, de jelen esetben a szerencse úgy hozta, hogy nem fordult életveszélybe a kábítás. A lúgos marás viszont előidézett közvetett életveszélyt – véli a szakember –, orvosi közbelépés nélkül ugyanis nagy eséllyel alakult volna ki végzetes szövődmény. 

Az életveszély nem véletlenül a sértetti oldal vesszőparipája: ha a bíróság elfogadja tényként, a büntetési tétel felső határa jelentősen, akár tizenhat évre nőhet. 

A korábbi ismeretekkel ellentétben az is kiderült, hogy Renner Erika testfelületének nem 3-5, hanem 10-12 százaléka roncsolódott. Erről már Molnár Miklós igazságügyi orvos szakértő beszélt, akinek szakvéleményét azért támadta B. Krisztián védője, mert szakkonzulense a sértett kezelőorvosának felettese volt. „Nem értem, miért lett volna elfogult abban a kérdésben, hogy lúg vagy sav okozta a sérülést” – tárta szét karjait Molnár. 

Gál András érthetetlennek nevezte a védelem taktikáját, amely miközben állítja, hogy nem B. Krisztián követte el a bűncselekményt, az elkövetés mikéntjén is hevesen vitatkozik. Gál és az ügyész egyébként kérték a bíróságot, vizsgálja B. Krisztián felelősségét a fő bűncselekmény mellett kifosztás, okirattal visszaélés, kábítószerrel visszaélés, magánlaksértés, személyi szabadság megsértése és zaklatás kapcsán is.

Érdekes fordulat volt, hogy a vádhatóság a védelemmel egyetértve indítványozta, a tábla ne vegye figyelembe a kocsiban talált injekciós tűt, mivel nem bizonyított, hogy az az elkövetés eszköze lett volna. Az ügyész jelezte, a fecskendő az első fok döntésénél sem játszott lényeges szerepet.

B. Krisztián ügyvédje védőbeszédében úgy fogalmazott, jelen ügynek két sértettje van, Renner Erika és az ártatlanul megvádolt védence. Hangsúlyozta: a lépcsőházban ügyfelét felismerő tanú ellentmondásos vallomásokat tett, ráadásul az egész vádirati tényállás életszerűtlen.

Egy nő brutális megcsonkítása vélhetőleg már eleve nem „életszerű” – de mint kiderült, mégis megtörtént. Két hét múlva jogerős döntés szól majd arról, hogy az ítélőtábla szerint miként.

###HIRDETES2###