A kereset elutasításával zárult az a közigazgatási per, amelyet Tarsoly Csaba, a Quaestor-cégcsoport volt vezére indított a Magyar Nemzeti Bank ellen, amiért az mint felügyeleti szerv a törvényi maximumot jelentő húszmillió forintos bírsággal sújtotta különböző, vezetőként elkövetett jogsértések miatt.
A brókerbotrány főszereplője arra panaszkodott, hogy az MNB nem derítette fel részletesen a valót, számos fontos körülményt figyelmen kívül hagyott, például azt, hogy a bírságolással érintett feladatokat munkamegosztásban több quaestoros végezte. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban a jegybankkal együtt úgy találta, hogy a cég vezetőjének általános felelőssége van a jogszerű működés kérdésében.
Tarsoly jogi képviselője, Borbíró István arra is hivatkozott, hogy ügyfele nem tudott a visszaélésekről, szabálytalanságokról, például arról sem, hogy a cégcsoport nem létező értékpapírokat is értékesít. Az eljáró bírói tanács ugyanakkor ezt nem így látta.
A per korábbi szakaszában Tarsoly ügyvédje szerette volna elérni, hogy ezt az eljárást a Quaestor-büntetőper befejezéséig függesszék fel, de szóbeli indoklásában Rák-Fekete Edina tanácsvezető bíró felhívta a figyelmet, hogy a büntetőjogi felelősség nem előkérdése a közigazgatási felelősségnek, a kettő nem függ össze szorosan.
Borbíró István szerint számítottak erre az ítéletre, mivel a jelenlegi jogi szabályozás és a bírói gyakorlat lényegében objektív felelősséget telepít a cégvezetőhöz, tehát az akkor is felel a jogtalanságokért, ha tőle függetlenül következtek be.
A verdikt jogerős, fellebbezésnek nincs helye.
