Visszavonta vallomását és megfigyelőktől rettegett a Teréz körúti robbantó

Szerdán kezdődött meg P. László büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken.

Zavarban lévő, csínytevésen kapott, túlmozgásos kamaszként viselkedett első bírósági tárgyalásán a 2016-os Teréz körúti robbantás elkövetésével vádolt P. László szerdán a Fővárosi Törvényszéken.

A tárgyalóteremben összegyűlt nagyszámú újságírót és tévéstábot a fiatal férfi szégyenlős vigyorgással fogadta, majd a tárgyalás alatt többször hátrafordult és a hallgatóságot figyelte. A pulpituson is hanyagul megtámaszkodva, unottan válaszolgatott a bíró kérdéseire. P. László nem tett vallomást, sőt, visszavonta a nyomozás során tett vallomásait.

A kihallgatási jegyzőkönyvekből egy magányos, súlyos paranoid tüneteket mutató, ugyanakkor rendkívül precíz, akkurátus ember rajzolódik ki, aki hosszasan, részletesen, minden körülményre kiterjedően tárta fel a rendőröknek a motivációit, a robbanószerkezetek elkészítésének folyamatát a kísérletezéstől kezdve a bombatámadás helyszínének – szinte tudományos megalapozottsággal bíró – kiválasztásáig.

P. László a műszaki ismereteit egy kétéves, repülőgépész tanfolyamon alapozta meg, ám végzettséget nem szerzett. Édesapjával korábban a dél-amerikai Uruguayban élt egy ideig, illetve dolgozott Olaszországban is. A tanfolyamról kilépve nem dolgozott, hanem visszaköltözött apjához, akivel problémás volt a viszonya. A fiatal férfi meg volt például róla győződve, hogy apja megfigyelteti őt, amiben a nagyapja is közreműködik, aki rendőr. Ezt arra alapozta, hogy szerinte apja Uruguayban megfigyeltette az élettársát.

P. László azt is állította, hogy apja és anyja korábban megrendezte az egyik összeveszésüket, sőt, abban sem volt biztos, hogy génjei „nem egyeznek meg apja és anyja génjeivel”. Korábbi munkái során a fiatal férfi jelentős mennyiségű készpénzt szerezhetett – a rendőrök 3000 eurót foglaltak le nála –, mert munka helyett saját autójával járta az országot. Ez alatt folyamatosan azt gondolta, hogy megfigyelik őt különböző személyek. A robbantásra készülve gyakran járt Budapesten, ahol egyszer például egy erdős részen aludt, mert úgy gondolta, az nem feltűnő.

Egy 2017-es kihallgatásán már kifejezetten a paranoid skizofréniára utaló megjegyzéseket tett. Arról beszélt, hogy szerinte a gondolatait is megfigyelik, látják, a cselekedeteit pedig irányítják. Sőt, nem zárta ki, hogy chipet ültettek a fejébe. Ám a vallomástétel során végig nevetgélt. - Miért viselkedjek komolyan? Az egész életemben hazudtak nekem - mondta az ügyész megjegyzésére. Ekkor P. László már túl volt az igazságügyi elmeszakértői vizsgálaton, amely nem állapította meg a férfi kóros elmeállapotát. A tárgyalás végén a bírói kérdésre újra kijelentette, hogy visszavonja a korábbi vallomásait, elhatárolódik azoktól. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy kínozzák a börtönben, de \"nem akarta részletezni, milyen szenvedés érte\" ott.

Az egyik, kissé zavaros vallomásában az állandó megfigyeltetését összefüggésbe hozta a robbantással. Nem zárta ki például, hogy a Teréz körútnál általa megölni kívánt rendőrök is részt vettek a megfigyelésében, de nem érzett irántuk indulatot, sőt, úgy gondolta, megvezették őket. A rendőrök felrobbantása után a lőfegyvereiket akarta megszerezni, de amikor a testekhez lépve meglátta, hogy még élnek, de nem véreznek, állítása szerint megijedt és elhagyta a helyszínt. Eredeti terve az volt, hogy a Nyugati pályaudvarnál járőröző katonákat támadja meg, de végül – furcsa mód azért is, mert tartott a túl sok civil áldozattól – erről letett. A Teréz körutat azért szemelte ki, mert a járda mentén mély beugrók voltak, ahol el lehetett rejteni a bombát, illetve koncentrálni lehetett a robbanás erejét a mellette elhaladó rendőrökre.

A vádirat szerint 2016. szeptember 24-én késő este a fiatalember Budapesten a VI. kerület, Teréz körúton a járdára tett egy táskát, amelyben robbanószerkezet és a robbanás hatását fokozó nagy mennyiségű szög volt. Amikor a szokásos útvonalon haladó egyenruhás rendőrök a táska közvetlen közelébe értek, a vádlott távirányítással felrobbantotta a pokolgépet, hogy megölje a két járőrt és elvegye lőfegyvereiket. A két járőr súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A cselekményekkel a vádlott az ügyészség szerint többszörösen minősülő emberölés kísérletét, robbanóanyaggal visszaélést és terrorcselekmény előkészületét valósította meg. A vádbeli cselekményekért a törvény szerint akár életfogytiglan is kiszabható.