Amikor a bíró perel: visszaélt-e hatalmával Handó Tünde?

Arról dönt a munkaügyi bíróság, hogy önkényesen tagadta-e meg az OBH elnöke egy bíró ítélőtáblai kinevezését.

Lándori Tamás
2018. 03. 02. 11:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pénteken reggel kezdődött el az a munkaügyi per, amelyet Vasvári Csaba bíró indított az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde, valamint két bíróság ellen. Vasvári azért adott be keresetet, mert hiába pályázott kétszer is ítélőtáblai állásra, és hiába végzett mindkétszer első helyen, Handó mindkét alkalommal visszavonta a pályázatot. A bíró szerint az igazgatási szerv vezetője visszaélésszerűen alkalmazza a kinevezési jogkörét, objektív pályáztatás helyett saját szimpátiája alapján válogat a személyek között. 

Ügyvédjével, Bodnár Zoltánnal eredetileg azt kérték a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól, hogy kötelezzék Handót új döntés meghozatalára az álláspályázatok kapcsán. Az első tárgyalási nap előtt, hétfőn azonban módosították a keresetet: most már arra tettek indítványt, hogy a bíróság maga pótolja az elmaradt kinevezést.

A perben az alpereseket – a Fővárosi Ítélőtáblát, Handó Tündét és a Fővárosi Törvényszéket – egyaránt az OBH képviselte, pontosabban egy oda beosztott bíró és egy hivatali tisztviselő, akik kérték, hogy róluk se kép- se hangfelvétel ne készülhessen a teremben. Ők a per megszüntetésére tettek indítványt, ezt a bíróság elutasította.

Bodnár szerint ez fontos döntés, tudniillik a bíróság is úgy találta, hogy munkaügyi perben eldönthető a keresetükben felvetett jogkérdés. Ez azért nem volt teljesen egyértelmű, mert munkaügyi perben általában a munkáltatót lehet perelni, Handó Tünde ugyanakkor nem munkáltatója Vasvárinak, döntése mégis nagyban kihat a szakember foglalkoztatására. 

Horányi Cintia tanácsvezető bíró felszólította az alperesi képviselőket, hogy adják elő érdemi védekezésüket az ügyben, de ők azt kérték, hadd reagálhassanak később, mert nem volt idejük felkészülni a felperes említett keresetmódosítására. Bodnár Zoltán a tárgyalás után a sajtó képviselőinek arról beszélt, hogy ez szerinte igazából nem indokol halasztást, hiszen sem a tényállással, sem a jogi érveléssel kapcsolatban nem változott a kereset, tehát az alpereseknek ugyanarra kellene reagálnia, mint korábban. A Hír TV riporterének kérdésére, miszerint fordított helyzetben bizonyára maga is halasztást kért volna, az ügyvéd csak mosolygott.

Az OBH jogászai egyelőre azt sem kívánták megmondani, hogy csak a történtek jogi megítélésében szállnak vitába, vagy szerintük a per tárgyát képező események is másként történtek.

A per a hónap végén folytatódik. Akkor már ítélet is várható – a bíróság láthatóan pénteken is készen állt arra, hogy lezárja az ügyet. Ha Vasvári Csabának adnak igazat, az mindenképpen precedensértékű döntés lesz az OBH-elnök hatalmának korlátait illetően. A felperes bíró egyébként a táblabírósági kinevezésén túl nem követel semmi mást, például kártérítést sem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.